Zöldinfó
Jedlik-program: élvonalbeli energetikai fejlesztések startolnak
A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében több tucat innovatív fejlesztés indul, amelyek a jövő energiahatékony és fenntartható megoldásait alapozhatják meg.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Harmincöt nyertes energetikai kutatás-fejlesztési projektjeit támogatja a Jedlik Ányos Energetikai Program pályázata, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal bonyolított le – írja az alternativenergia.hu. A jelentkezők felének megítélt mintegy 13 milliárd forintos forrásmennyiség több mint 20 milliárd forint összköltségű innovatív beruházás létrejöttét segíti – közölte az MTI-vel az Energiaügyi Minisztérium (EM). A meghirdetett tíz tématerületből nyolcban találtak támogatásra érdemes magyar ötleteket, a legnagyobb számban az épületenergetikában, energiahatékonyságban, és a rendszerirányítást segítő, hálózatterhelést csökkentő megoldások között – írták a közleményben. A Jedlik Ányos Energetikai Program tavaly meghirdetett pályázata a piacról még hiányzó technológiai fejlesztések, jelentős tudományos-műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását ösztönzi energetikai fókusszal. A jelentkezési időszak ősszel ért véget, az értékelés a közelmúltban lezárult, megkezdődik a támogatottak kiértesítése.
A közlemény szerint a legmagasabbra rangsorolt pályamunka egy prototípus megalkotása, amely mesterséges intelligencia közreműködésével teszi lehetővé a szén-dioxid hasznosítását ipari környezetben, megújuló energia felhasználásával. Szoros másodikként valósulhat meg a lítium-ion akkumulátorokhoz használható, nagy energiasűrűségű, újrahasznosítható anódtechnológia kutatás-fejlesztése. Dobogós helyet ért még a nagy teljesítményű, publikus elektromos jármű töltőrendszerek fogyasztóbarát integrált energiatárolási megoldása. De a támogatásból jut a fényenergiából zöld hidrogén létrehozását, a hidrogén szobahőmérsékleten is biztonságos és költséghatékony tárolási technológiájának kidolgozását vagy a lignit-alapú oxidporok vízszűrési rendszerekben való felhasználását célzó kutatás-fejlesztésre is.
Az egyes projektre 100 millió forinttól egészen 600 millió forintig ítéltek meg állami hozzájárulást. A jelentkezők önerejével együtt a pályázat több mint 20 milliárd forintot mozgósít az iparági innováció érdekében. Az elképzelések megvalósítására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd a nyertesek rendelkezésre. A pályázatnak köszönhetően a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai ötletek piacképes termékekké, szolgáltatásokká válhatnak. A felhívás az energiarendszer hatékonyabb működtetése és zöldítése mellett erősíti a tudásalapú belföldi gazdaság versenyképességét is – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.
Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.
A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.
A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.
A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
