Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly augusztusban bejárta a magyar sajtót a hír, hogy egy villamossíneken közlekedő férfi igazoltatása során a budapesti rendőrök az anyósülésen egy gyűrűsfarkú makit találtak. A Madagaszkáron őshonos, veszélyeztetett maki illegális megszerzése és tartása bűncselekménynek minősül, azon túl, hogy a hazai jogszabályok szerint magánszemélyek egyáltalán nem is tarthatnak főemlőst. A kézben nevelt, emberekhez szokott állatot a Fővárosi Állatkert fogadta be ideiglenesen, és megállapították, hogy teljesen egészséges. A fiatal hím a közelmúltban új otthonra talált – a nemzetközi fajkoordinátor döntése alapján – a Szegedi Vadasparkba került. A szakemberek már megkezdték az állat fokozatos összeszoktatását a vadaspark négytagú hím makicsapatával. Az állatok egyelőre csak rácson keresztül ismerkednek egymással, mivel az ilyen folyamat időigényes és körültekintést igényel. A gyűrűsfarkú makik természetes környezetükben nagyobb csoportokban élnek, szigorú rangsort alakítanak ki, ezért az összeszoktatás során különösen fontos a fokozatosság. Az a körülmény is nehezíti a feladatot, hogy az új maki kölyökkora óta teljesen emberhez szokott, és fajtársakkal azóta nem találkozott.

A gyűrűsfarkú maki Madagaszkár galériaerdeiben, száraz lombhullató erdeiben és bozótosaiban él. A faj barátságos természete és jellegzetes megjelenése miatt az állatkertekben is népszerű, ismertségét pedig tovább növelte a Madagaszkár című animációs film. A 40 centi körüli testhosszú, 2-3,5 kilogrammos félmajom azonban az egyik leginkább veszélyeztetett főemlősnek számít, mindössze 2000-2500 egyede él már csak vadon. A fajt elsősorban a vadászat és az élőhelyének pusztulása veszélyezteti. A Szegedi Vadaspark a fajmegőrzési programhoz egy hím csapat tartásával járul hozzá. A kattának is nevezett makik népszerűségéhez – megnyerő külsejükön kívül – hozzájárul az is, hogy nappali életmódot folytatnak, így a legtöbb félmajomtól eltérően a látogatási időben aktívak. A levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, esetenként rovarokkal táplálkozó katták nagyobb csapatokba állnak össze, amelyek a nőstények rokoni szövetségére épülnek, míg a hímek vándorolnak el a szülőcsapatuktól.