Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímaváltozás és az erdők jövője: új utak a fenntartható erdőgazdálkodásban

Huszonkilencedik alkalommal “nyitják nagyra kapuikat a magyar erdők”.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Huszonkilencedik alkalommal “nyitják nagyra kapuikat a magyar erdők” a hétfőn kezdődött és október 5-ig tartó, a több mint száz programot felvonultató Erdők Hete országos rendezvénysorozat keretében, amelynek jelmondata a “Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” – írja az alternativenergia.hu.

Erdőterület Magyarországon, 2000-2024
erdőterület összesen, ezer hektár

Mocz András elmondta: Magyarország jelentős része, csaknem negyede, erdei fafajokkal és cserjékkel borított és ennek az életközösségnek a megismerését szolgálja ez a rendezvénysorozat. Az ismereteket az erdész és természetvédelmi szakemberek, vadászok adják át – tette hozzá. Ezen a héten iskolások, családok látogatnak el az erdőbe és megismerhetik az erdő életét, élővilágát, az erdészek munkáját. Megtapasztalhatják a termőföld szerepét, láthatják a fakitermelési gépeket, az erdőművelésben dolgozók munkáját, az “erdőképet” – részletezte.

Az elmúlt évtizedekben látható volt az egész világon, Magyarországon is, hogy az erdők sérülékenyek. Példaként említette, hogy a dél-alföldi térségben, a Homokhátságon bizonyos fafajok már nem bírják a klímaváltozások hatásait, az erdőtalajok vízhiányát. Ennek elsősorban az az oka, hogy megváltozott az erdőtalaj vízháztartása, a talajvíz szintje lesüllyedt, a gyökérzónában kevesebb a felvehető víz és bizonyos fafajok – például az erdei fenyő – ezekben a térségekben már száradásnak indultak – tájékoztatott.

Mocz András elmondta: az idén nyáron megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum feladata, hogy a gyakorlatban is alkalmazható cselekvési tervet dolgozzon ki és gondoskodjon azokról az eljárásokról, lehetőségekről, amelyek az erdőt biztosítani fogják a jövő nemzedékeinek. Szólt arról is, hogy az országfásítási programban egyrészt a települések belterületét fásítják. A külterületen végzett faültetések, erdőtelepítések egy része a mezőgazdasági területekre vonatkozik, ahol a gazdálkodók, a termőföld-tulajdonosok, mint alternatív földhasználati lehetőséggel élnek és erdőt telepítenek. Az állami erdőgazdaságok részéről az “újszülöttek erdeje” került még be ebbe a programba. Ennek hatására több tízezer hektár új erdő létesül Magyarországon illetve létesült a vidékfejlesztési program segítségével is – ismertette.

Advertisement
Élőfakészlet megoszlása fafajcsoportok szerint Magyarországon (2024)
Az erdőgazdálkodási célú erdők élőfakészletének megoszlása fafajcsoportok szerint, december 31. (ezer m3) Tölgy, Cser, Bükk, Gyertyán, Akác, Egyéb kemény lombos, Nyár, Egyéb lágy lombos, Erdeifenyő, Feketefenyő, Egyéb fenyő

Mocz András beszélt arról is, hogy Magyarországon eddig erdősztyepp klíma volt jelen, most deklarálni kellett a sztyepp klímát is és a fafajaink egy-egy klímaövvel magasabbra húzódnak. Megoldást kell találni majd az alföldi területekre, ahol vagy elfogadják, hogy megváltozik az erdőkép, a zárt állományból egy felnyíló, őshonos cserjékkel és néhány fával borított terület lesz vagy próbálkoznak szárazságtűrő növényekkel, délebbre levő régiókból behozott idegenhonos fafajokkal, ahol feltétel, hogy ne legyenek invazív fafajok – mondta.

Zöldinfó

Miközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány

A vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A felszíni vizek ma nehéz helyzetben vannak Magyarországon és ez igaz a felszín alattiakra is, ezért a vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell, és ebben mindenkinek éreznie kell a saját felelősségét – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter a VII. Tisza-tavi PET Kupa megnyitóján, Tiszafüreden. Gajdos László az esemény helyszínét méltatva arról beszélt: nagyon kevés helyen látható olyan csoda, melyet Magyarországon a Tisza-tó képvisel – írja az alternativenergia.hu. Ráadásul rendkívül lelkes emberek élnek a tó körül, akik igyekeznek tenni valamit ezért a természeti kincsért – fűzte hozzá.

Jelezte: hasonlóan lelkes emberek éltetik a PET Kupa Egyesületet is, melynek tagjai és önkéntesei “mások szemetét szedik össze mindannyiunk érdekében, átérezve, hogy a folyóink védelme elsődleges és ezért mindenkinek tennie kell”. Jó ötlet, hogy mindezt meg lehet oldani játékos formában, ugyanakkor egyre nagyobb gond, hogy most már a szeméttel együtt a folyón egyre kevesebb víz érkezik – hívta fel a figyelmet a miniszter. “Ez ellen tenni kell majd valamit, mert érthető, hogy mindenki megfogja a vizet, de azt tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak is szüksége van akár a Duna, akár a Tisza által termelt vízhozamra” – húzta alá.

Ezzel együtt jó hír, hogy a Tisza-tó jó állapotban és kiváló szakemberek kezében van, akik igyekeznek minden cseppnyi vizet megőrizni – mondta. Ez azért fontos, mert valószínűleg nem lesz könnyű az idei nyár sem: bár a turizmust a napos, meleg idő inkább pozitívan érinti, ám az aszály nem tesz jót a mezőgazdaságnak és az ökológián keresztül nekünk sem – fejtette ki Gajdos László.

Advertisement

Minderre fel kell készülni és a szakma, valamint a kormány igyekszik is felkészülni – mondta, utóbbi kapcsán megjegyezve, hogy tárcája új, hiszen 16 éve nem volt környezetvédelemmel és természetvédelemmel foglalkozó minisztérium Magyarországon. A Tisza-kormánynak fontos vállalása volt, hogy ennek teret enged – emlékeztetett. Szavai szerint nagyon fontos az élővilág, a természet és az ökológia védelme, mint ahogy az az egyensúly is, melyet szeretnének visszaállítani. Sok helyen az ipari lobbi irányába teljesen elbillent a mérleg, nem szeretnék ezt a másik oldalra átbillenteni, de azt igen, hogy középen álljon – jelentette ki.

Hozzátette: nagyon fontos az országnak az ipari termelés, ám ugyanennyire fontos az is, hogy ez ne folyóink, tavaink élővilágának és ezzel az élhető turizmusnak a tönkretétele, valamint az emberek félelme és egészségkárosodása árán történjen. A PET Kupa kezdeményezés kapcsán Gajdos László kitért arra is, hogy mára “ellepte a világot a mikroműanyag”, lassan nincs olyan élőlény, melyből ne lehetne kimutatni annak jelenlétét. Ezért úgy tudunk vigyázni magunkra és egymásra, ha mindent megteszünk a hulladékok összegyűjtéséért és újrahasznosításáért – hangsúlyozta.

Advertisement

Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte: a PET Kupák résztvevőinek munkája mára szemmel látható. Míg 2017-ig a kiskörei vízlépcsőnél feltorlódott uszadék 15-17 százalékát tette ki a kommunális hulladék, addig napjainkra ez az arány nem éri el az 5 százalékot – közölte hozzátéve, hogy ez felcsillantja annak reményét, hogy egyszer talán valóban el lehet jutni a folyó teljes megtisztításáig. Az eseményen elhangzott: az idei Tisza-tavi PET Kupához 22 csapatban mintegy 360 önkéntes csatlakozott, mely a kezdeményezés teljes történetét figyelembe véve is részvételi rekordnak számít.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák