Zöldinfó
Klímaváltozás és az erdők jövője: új utak a fenntartható erdőgazdálkodásban
Huszonkilencedik alkalommal “nyitják nagyra kapuikat a magyar erdők”.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Huszonkilencedik alkalommal “nyitják nagyra kapuikat a magyar erdők” a hétfőn kezdődött és október 5-ig tartó, a több mint száz programot felvonultató Erdők Hete országos rendezvénysorozat keretében, amelynek jelmondata a “Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” – írja az alternativenergia.hu.

Mocz András elmondta: Magyarország jelentős része, csaknem negyede, erdei fafajokkal és cserjékkel borított és ennek az életközösségnek a megismerését szolgálja ez a rendezvénysorozat. Az ismereteket az erdész és természetvédelmi szakemberek, vadászok adják át – tette hozzá. Ezen a héten iskolások, családok látogatnak el az erdőbe és megismerhetik az erdő életét, élővilágát, az erdészek munkáját. Megtapasztalhatják a termőföld szerepét, láthatják a fakitermelési gépeket, az erdőművelésben dolgozók munkáját, az “erdőképet” – részletezte.
Az elmúlt évtizedekben látható volt az egész világon, Magyarországon is, hogy az erdők sérülékenyek. Példaként említette, hogy a dél-alföldi térségben, a Homokhátságon bizonyos fafajok már nem bírják a klímaváltozások hatásait, az erdőtalajok vízhiányát. Ennek elsősorban az az oka, hogy megváltozott az erdőtalaj vízháztartása, a talajvíz szintje lesüllyedt, a gyökérzónában kevesebb a felvehető víz és bizonyos fafajok – például az erdei fenyő – ezekben a térségekben már száradásnak indultak – tájékoztatott.
Mocz András elmondta: az idén nyáron megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum feladata, hogy a gyakorlatban is alkalmazható cselekvési tervet dolgozzon ki és gondoskodjon azokról az eljárásokról, lehetőségekről, amelyek az erdőt biztosítani fogják a jövő nemzedékeinek. Szólt arról is, hogy az országfásítási programban egyrészt a települések belterületét fásítják. A külterületen végzett faültetések, erdőtelepítések egy része a mezőgazdasági területekre vonatkozik, ahol a gazdálkodók, a termőföld-tulajdonosok, mint alternatív földhasználati lehetőséggel élnek és erdőt telepítenek. Az állami erdőgazdaságok részéről az “újszülöttek erdeje” került még be ebbe a programba. Ennek hatására több tízezer hektár új erdő létesül Magyarországon illetve létesült a vidékfejlesztési program segítségével is – ismertette.

Mocz András beszélt arról is, hogy Magyarországon eddig erdősztyepp klíma volt jelen, most deklarálni kellett a sztyepp klímát is és a fafajaink egy-egy klímaövvel magasabbra húzódnak. Megoldást kell találni majd az alföldi területekre, ahol vagy elfogadják, hogy megváltozik az erdőkép, a zárt állományból egy felnyíló, őshonos cserjékkel és néhány fával borított terület lesz vagy próbálkoznak szárazságtűrő növényekkel, délebbre levő régiókból behozott idegenhonos fafajokkal, ahol feltétel, hogy ne legyenek invazív fafajok – mondta.
Zöldinfó
Miközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
A vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felszíni vizek ma nehéz helyzetben vannak Magyarországon és ez igaz a felszín alattiakra is, ezért a vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell, és ebben mindenkinek éreznie kell a saját felelősségét – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter a VII. Tisza-tavi PET Kupa megnyitóján, Tiszafüreden. Gajdos László az esemény helyszínét méltatva arról beszélt: nagyon kevés helyen látható olyan csoda, melyet Magyarországon a Tisza-tó képvisel – írja az alternativenergia.hu. Ráadásul rendkívül lelkes emberek élnek a tó körül, akik igyekeznek tenni valamit ezért a természeti kincsért – fűzte hozzá.
Jelezte: hasonlóan lelkes emberek éltetik a PET Kupa Egyesületet is, melynek tagjai és önkéntesei “mások szemetét szedik össze mindannyiunk érdekében, átérezve, hogy a folyóink védelme elsődleges és ezért mindenkinek tennie kell”. Jó ötlet, hogy mindezt meg lehet oldani játékos formában, ugyanakkor egyre nagyobb gond, hogy most már a szeméttel együtt a folyón egyre kevesebb víz érkezik – hívta fel a figyelmet a miniszter. “Ez ellen tenni kell majd valamit, mert érthető, hogy mindenki megfogja a vizet, de azt tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak is szüksége van akár a Duna, akár a Tisza által termelt vízhozamra” – húzta alá.
Ezzel együtt jó hír, hogy a Tisza-tó jó állapotban és kiváló szakemberek kezében van, akik igyekeznek minden cseppnyi vizet megőrizni – mondta. Ez azért fontos, mert valószínűleg nem lesz könnyű az idei nyár sem: bár a turizmust a napos, meleg idő inkább pozitívan érinti, ám az aszály nem tesz jót a mezőgazdaságnak és az ökológián keresztül nekünk sem – fejtette ki Gajdos László.
Minderre fel kell készülni és a szakma, valamint a kormány igyekszik is felkészülni – mondta, utóbbi kapcsán megjegyezve, hogy tárcája új, hiszen 16 éve nem volt környezetvédelemmel és természetvédelemmel foglalkozó minisztérium Magyarországon. A Tisza-kormánynak fontos vállalása volt, hogy ennek teret enged – emlékeztetett. Szavai szerint nagyon fontos az élővilág, a természet és az ökológia védelme, mint ahogy az az egyensúly is, melyet szeretnének visszaállítani. Sok helyen az ipari lobbi irányába teljesen elbillent a mérleg, nem szeretnék ezt a másik oldalra átbillenteni, de azt igen, hogy középen álljon – jelentette ki.
Hozzátette: nagyon fontos az országnak az ipari termelés, ám ugyanennyire fontos az is, hogy ez ne folyóink, tavaink élővilágának és ezzel az élhető turizmusnak a tönkretétele, valamint az emberek félelme és egészségkárosodása árán történjen. A PET Kupa kezdeményezés kapcsán Gajdos László kitért arra is, hogy mára “ellepte a világot a mikroműanyag”, lassan nincs olyan élőlény, melyből ne lehetne kimutatni annak jelenlétét. Ezért úgy tudunk vigyázni magunkra és egymásra, ha mindent megteszünk a hulladékok összegyűjtéséért és újrahasznosításáért – hangsúlyozta.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte: a PET Kupák résztvevőinek munkája mára szemmel látható. Míg 2017-ig a kiskörei vízlépcsőnél feltorlódott uszadék 15-17 százalékát tette ki a kommunális hulladék, addig napjainkra ez az arány nem éri el az 5 százalékot – közölte hozzátéve, hogy ez felcsillantja annak reményét, hogy egyszer talán valóban el lehet jutni a folyó teljes megtisztításáig. Az eseményen elhangzott: az idei Tisza-tavi PET Kupához 22 csapatban mintegy 360 önkéntes csatlakozott, mely a kezdeményezés teljes történetét figyelembe véve is részvételi rekordnak számít.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
