Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Lebegő szélfarmot valósítana meg Norvégia

Olajfúrókat szeretne ellátni árammal.

Létrehozva:

|

A projekt elég ellentmondásos, mert a létesítmény által megtermelt energiával olaj- és gázfúrókat is el akarnak látni. A projekt résztvevői szerint a szélfarm használatával csökkenthetik a kibocsátást, a létesítmény ugyanakkor hosszabb távon támogathatja a fosszilis energiahordozók kinyerését. Norvégia elkezdte felépíteni a világ legnagyobb lebegő szélfarmját az ország nyugati partjainál – számol be az Interesting Engineering. Ellentmondásos módon a létesítményt részben arra fogják felhasználni, hogy energiával lássák el a térség gáz- és olajtermelését. Az Északi-tengeren a szélsebesség rendkívüli, ezért egyre több szélerőművet telepítenek ide. Tavaly például egy 50 megawattos skót szélfarmot fejeztek be, amely 55 ezer háztartás számára biztosíthat áramot. Nem meglepő módon Norvégia is folytat hasonló projekteket.

A Hywind Tampen nevű tengeri létesítmény kapacitása a tervek szerint 88 megawattos lesz. A telephez 11 turbina tartozik majd, melyek mind olyan lebegő betonszerkezeteken lesznek, amelyeket alul rögzítenek egy közös rendszerben. A parkot a parttól 140 kilométerre akarják létrehozni, a turbinák 260-300 méter mély vízben fognak állni. A projekt már javában zajlik, eddig négy turbinát helyeztek ki. Az energiatermelés előreláthatóan 2022 harmadik negyedévében kezdődik majd, az előállított áram egy részéből a Snorre és a Gullfaks olaj- és gázmezők energiaszükségletét tervezik kielégíteni. A projektben részt vevő egyik vállalat, az Equinor szerint a létesítmény a helyi platformok éves energiaigényének 35 százalékát láthatja el. Mivel a szükséges áramot alapvetően fosszilis energiahordozók révén termelnék meg, a projekttel évente mintegy 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást és ezer tonna nitrogén-oxid-emissziót spórolhatnak meg. Az építéshez használt megoldások ráadásul segíthetik a későbbi lebegő szélfarmok létrehozását.

Norvégiában sok területen törekednek a zöld technológia alkalmazására, az elektromos autók használatát tekintve például a világelithez tartozik az ország. Norvégia ugyanakkor a bolygó ötödik legnagyobb olajkinyerője, és a harmadik legjelentősebb földgázexportőre. A szélfarmmal az olaj és gáz feltárása valamivel környezetbarátabb lesz, a projekt ugyanakkor azt mutatja, hogy a skandináv hosszú távon is gondolkozik a fosszilis energiahordozókban.

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák