Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lekapcsolják Vallónia autópályáinak kivilágítását

Hétfőtől lekapcsolják Vallóniában, Belgiumi déli, francia nyelvű régiójának legtöbb autópályája éjszakai kivilágítását az energiamegtakarítás és a megnövekedett energiaszámlák csökkentése érdekében – jelentette a La Libre Belgique című belga napilap.

Létrehozva:

|

A közúti és autópálya-világítás csökkentéséről szóló, a regionális kormány szeptember 1-jén meghozott határozatának életbelépéséról Philippe Henry vallon energiaügyi és infrastrukturális miniszter tájékoztatott, aki közölte: a rendelkezés a vallon autópályák mentén elhelyezett mintegy 20 ezer lámpatestet érinti az összesen csaknem 25 ezerből. A csomópontok, beleértve az autópályák le- és felhajtóit, amelyek fokozott balesetveszélyt jelenthetnek, este tíz óra és reggel öt óra között továbbra is megvilágítva maradnak. Közölte továbbá, a megvilágítás útszakaszonként bármikor felkapcsolható, például rendkívüli időjárási körülmények, vagy baleset esetén.

Becslések szerint a vallon autópályák kivilágításának lekapcsolása évente mintegy 2670 MWh áramfogyasztás-csökkenést tesz lehetővé, azaz a jelenlegi árakon az év hátralevő részében több mint 400 ezer eurós (mintegy 160 milliárd forint) költségvetési megtakarítást jelent – tájékoztatott a belga napilap. Vallónia 2019-ben kezdte meg autópályáinak úgynevezett intelligens kivilágításának kiépítését. Az új rendszer szerint a ledlámpák alapesetben csökkentett fénykibocsátása csak akkor vált erősebbre, ha egy gépjármű behajt az érintett útszakaszra. A 2023 végig befejezni tervezett, 2700 kilométer közutat és autópályát érintő beruházás a számítások szerint legkevesebb 76 százalékos energiamegtakarítást fog eredményezni.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák