Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lekapcsolják Vallónia autópályáinak kivilágítását

Hétfőtől lekapcsolják Vallóniában, Belgiumi déli, francia nyelvű régiójának legtöbb autópályája éjszakai kivilágítását az energiamegtakarítás és a megnövekedett energiaszámlák csökkentése érdekében – jelentette a La Libre Belgique című belga napilap.

Létrehozva:

|

A közúti és autópálya-világítás csökkentéséről szóló, a regionális kormány szeptember 1-jén meghozott határozatának életbelépéséról Philippe Henry vallon energiaügyi és infrastrukturális miniszter tájékoztatott, aki közölte: a rendelkezés a vallon autópályák mentén elhelyezett mintegy 20 ezer lámpatestet érinti az összesen csaknem 25 ezerből. A csomópontok, beleértve az autópályák le- és felhajtóit, amelyek fokozott balesetveszélyt jelenthetnek, este tíz óra és reggel öt óra között továbbra is megvilágítva maradnak. Közölte továbbá, a megvilágítás útszakaszonként bármikor felkapcsolható, például rendkívüli időjárási körülmények, vagy baleset esetén.

Becslések szerint a vallon autópályák kivilágításának lekapcsolása évente mintegy 2670 MWh áramfogyasztás-csökkenést tesz lehetővé, azaz a jelenlegi árakon az év hátralevő részében több mint 400 ezer eurós (mintegy 160 milliárd forint) költségvetési megtakarítást jelent – tájékoztatott a belga napilap. Vallónia 2019-ben kezdte meg autópályáinak úgynevezett intelligens kivilágításának kiépítését. Az új rendszer szerint a ledlámpák alapesetben csökkentett fénykibocsátása csak akkor vált erősebbre, ha egy gépjármű behajt az érintett útszakaszra. A 2023 végig befejezni tervezett, 2700 kilométer közutat és autópályát érintő beruházás a számítások szerint legkevesebb 76 százalékos energiamegtakarítást fog eredményezni.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet

Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.

A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.

Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.

Advertisement

Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák