Zöld Energia
Madárvédelem akadályozhatja meg a szélerőművek kiépítését
Az Észak-Németországban található szigeten dönteni kell a madárvédelem és a szélerőművek között.
Sylt Németország legnagyobb északi-tengeri szigete, amelytől nyugatra található a búváralakúak rendjébe tartozó madarak fő elterjedési területe. Mindezt figyelembe kell venni a szélerőművek megtervezésekor. Ez derült a német Szövetségi Tengerhajózási és Hidrográfiai Hivatal (BSH) új területfejlesztési tervéből. Syltet a dokumentumban az N-5-ös néven jelölik. A területen, Butendiekben egyébként már működik egy offshore szélerőműpark. Az új területfejlesztési terv a 2026-2030 közötti időszakra vonatkozik és 13 szélenergia-területet jelölt ki az Északi-tengeren és hármat a Balti-tengeren. A két tengeren jelenleg 5,4 gigawatt összteljesítményű offshore szélerőművek működnek és további 1,7 gigawatt teljesítményű szélerőművek építését tervezik. Amennyiben a már engedélyezett összes létesítményt felépítik, akkor 2025-ben Németország már 10,8 gigawatt összteljesítményű szélerőművekkel fog rendelkezni. Az új területfejlesztési tervet bárki véleményezheti és azzal kapcsolatban június 27-én tartanak közmeghallgatást Hamburgban.
forrás: alternativenergia.hu
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés