Zöld Energia

Madárvédelem akadályozhatja meg a szélerőművek kiépítését

Létrehozva:

6 év telt el a létrehozás óta

2018-10-03

Szerző:

Hell

Az Észak-Németországban található szigeten dönteni kell a madárvédelem és a szélerőművek között.

Sylt Németország legnagyobb északi-tengeri szigete, amelytől nyugatra található a búváralakúak rendjébe tartozó madarak fő elterjedési területe. Mindezt figyelembe kell venni a szélerőművek megtervezésekor. Ez derült a német Szövetségi Tengerhajózási és Hidrográfiai Hivatal (BSH) új területfejlesztési tervéből. Syltet a dokumentumban az N-5-ös néven jelölik. A területen, Butendiekben egyébként már működik egy offshore szélerőműpark. Az új területfejlesztési terv a 2026-2030 közötti időszakra vonatkozik és 13 szélenergia-területet jelölt ki az Északi-tengeren és hármat a Balti-tengeren. A két tengeren jelenleg 5,4 gigawatt összteljesítményű offshore szélerőművek működnek és további 1,7 gigawatt teljesítményű szélerőművek építését tervezik. Amennyiben a már engedélyezett összes létesítményt felépítik, akkor 2025-ben Németország már 10,8 gigawatt összteljesítményű szélerőművekkel fog rendelkezni. Az új területfejlesztési tervet bárki véleményezheti és azzal kapcsolatban június 27-én tartanak közmeghallgatást Hamburgban.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom