Zöldinfó
Magyar vízstratégia új alapokon: tározók és öntözőrendszerek védik a jövő mezőgazdaságát
A „Vizet a tájba” program révén több száz helyszínen kezdődtek vízmegtartó beavatkozások, hogy Magyarország hatékonyabban védekezzen a szárazság és az időjárási szélsőségek ellen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ahogy a focira, úgy lassan a vízügyre is igaz, hogy tízmillió szakértő országa vagyunk, ám mielőtt ítéletet mondunk a témáról, vagy tanácsot adunk másoknak, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre hangsúlyozta: a klímaváltozás és annak következményei a vízügyi ágazatban, a politikában és az élet minden területén, így a társadalom egészében is szemléletváltást követelnek. A kormányzat válasza erre a Vizet a tájba program, melynek részeként 4,7 milliárd forintból 260 beavatkozási ponton végeznek vízpótlást, illetve hajtanak végre vízmegtartó intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat. Idén ez 150-200 millió köbméter plusz vízkészlet tájba juttatását jelenti, míg jövő év végéig ez a mennyiség a tervek szerint eléri majd a 3 milliárd köbmétert, mely a Balaton vízkészletének másfélszerese – közölte. Tájékoztatása szerint jelenleg is zajlik a Hanyi-Tiszasűlyi árapasztó tározó építésekor visszamaradt anyagnyerő gödrök elárasztása, melyet a Jászsági főcsatorna vízkészletéből hajtanak végre a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei.
Jelezte: mintegy 1,5 millió köbméternyi friss víz gravitációs úton történő tájba juttatásával ez a munka itt is megteremti az élet feltételeit, az ökoszisztéma egyensúlyát és a jövőben a környékbeli gazdálkodói öntözési igények kielégítésének lehetőségét. Kitért arra is, hogy a vízügyi szakmában az aszálykárok megelőzését és csökkentését célzó beavatkozások mellett a háttérben komoly tervezés folyik, melynek során a jövő öntözésfejlesztési stratégiáit, így az ország öntözött területeinek legalább háromszorosára növelését készítik elő. Emlékeztetett: a vízügyi létesítmények költséghatékony üzemeltetésének és a kormány által biztosított 10 milliárd forintnak is köszönhetően ingyenesen juthatnak öntözővízhez a gazdák. Hozzátette: bár Brüsszel és a Tisza-párt nem támogatja, hogy a magyar gazdák tudjanak védekezni a klímaváltozás káros következményei ellen, a kormány eltökélt e támogatási forma fenntartásában. Pócs János, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt: 30 éves álom válik valóra most a környékbeli gazdatársadalom számára, hiszen ennyi ideje fennálló igény, hogy a Jászsági öntözőcsatorna vizéhez minél nagyobb területen hozzáférjenek. Ezzel a lépéssel immár Jászkisér, Jászapáti, sőt Jászberény térségét is sikerült bekapcsolni ebbe a hálózatba, ami elengedhetetlen most, amikor az évszázad legnagyobb aszályával küzd a térség és az ország – húzta alá.
A Vizet a tájba program a fiatal gazdáknak is ösztönzést jelent, hiszen megvalósításával csökken a mezőgazdaság korábbi évtizedekben, évszázadokban tapasztalt rendkívüli mértékű időjárási kitettsége – jegyezte meg. Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: a tározó gátjainak megépítése során hátra maradt 10 anyagnyerő helyet évek óta elkezdték vizes élőhellyé alakítani. A mostani aszálykár elhárítási akcióterv keretében 4 ilyen terület gravitációs vízpótlási feltételeinek kialakítására és vízzel való feltöltésére nyílt lehetőség. A 10 gödör befogadóképessége összesen 2,5 millió köbméter lesz és összterülete eléri majd a 160 hektárt. Hangsúlyozta: a feltöltést jelenleg kizárólag a szabad, azaz mezőgazdasági célra fel nem használt vízkészletek elvezetésével oldják meg.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
