Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Majmokat vet be a kínai légierő bázisainak “tisztán tartására”

Létrehozva:

|

A veszélyforrást jelentő költözőmadarak elriasztására majmokat vet be a kínai légierő pekingi bázisán – számolt be a kínai média.

A majmok legfőbb haszna a madarak fészkeinek eltávolítása és a madarak elriasztása – nyilatkozták a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) hivatalnokai a sajtóban. A szárnyasok gyakran fészkelnek a bázis gépeinek motorjába vagy hajtóművébe, ami komoly veszélyforrást jelent. A madarak távoltartása korántsem könnyű feladat: korábban a katonák maguk kényszerültek a fára mászásra s a fészkek eltávolítására, de a szárnyasok elriasztására fény- és audióberendezéseket is bevetettek. Az akciók komolyabb sikerrel nem jártak, így döntöttek a majmok alkalmazása mellett. A beszámolók szerint a kísérleti jelleggel “rendbe állított” első két majom csaknem kétszáz fészket távolított el, illatuk pedig a madarakat a további fészekrakástól is elriasztja. A kínai internetet az elmúlt napokban bejárta a katonák által kézen fogva vezetett makákók képe, akik máris “hírességnek” számítanak az éterben.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák