Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MAP50 – A szorgalmas madármegfigyelők kihívása

50 éves az MME, s ennek kapcsán 2024 első MAP kihívása is az 50-es szám jegyében zajlik. A megszerezhető maximum pontszám: 50.

Létrehozva:

|

Adatgyűjtés és feltöltés időszaka: 2024. január 1. – december 31.

A hazai madárfajokat jól ismerő megfigyelőink, akik a MAP adatbázisba régóta töltenek fel adatokat, emlékezhetnek rá, hogy 2021-ig rendszeresen voltak MAP kihívások. Az idei évtől újból lesznek, s az első nem rövid, mivel pontosan egy év az adatgyűjtés időszaka.

A MAP50 kihívás január 15 óta elérhető és 50 hétig tart. De a csatlakozók teljes fajlistáit* már január 1-től számba vesszük, így valóban az egész éves adatgyűjtés számít. Bármikor bekapcsolódhatsz, de teljesíteni csak akkor tudod, ha legkésőbb májusban elkezded az adatgyűjtést.

Advertisement

Mi az a teljes fajlista? – Ha egy területen végzett madármegfigyelés során minden észlelt faj megfigyelését rögzíted.

Mire lesz szükséged a csatlakozáshoz és a sikeres teljesítéshez?

Advertisement

A csatlakozáshoz nélkülözhetetlen, hogy felhasználója legyél az MME Monitoring Központ adatbázisainak (MAP, MMM, TermészetLesen stb.), tehát regisztrálnod kell! Ha az egyikben már van felhasználói fiókod, akkor mindegyikbe be tudsz lépni, tehát ne regisztrálj újra!

A regisztráció után csak akkor tudsz saját MAP adatokat feltölteni, ha a Monitoring Központ munkatársai már hozzárendelték regisztrációdhoz a felmérő azonosítót. Ez hétköznap egy napon belül megtörténik, hétvégén előfordulhat, hogy később.
A felmérő azonosító egy szám, ami a felmérők egyedi azonosítására szolgál. Például, ha van 3 Gipsz Jakab, akkor ez alapján tudjuk eldönteni, hogy melyikük adatáról van szó.
Ha még nem rendelkezel felmérő azonosítóval, de szeretnél, akkor kérjük, hogy ezt a MAP adatbázis Profil oldalán az Üzenet mezőben vagy a map@mme.hu címre küldött e-mail üzenetben jelezd, s add meg lakcímed vagy postai címed, telefonszámod, s néhány sorban írd le, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezel a madármegfigyelés terén, korábban részt vettél-e madárszámlálási programokban.

Ha már regisztrációd és felmérő azonosítód is van, akkor már csak tudásra, távcsőre és Turdus-ra lesz szükséged. Ismerned kell a MAP fajlisták gyűjtésének módszerét, a meglátogatott területeken előforduló madárfajokat, s a terepi megfigyelésekhez egy kézitávcső is nélkülözhetetlen. A Turdus az MME terepi adatgyűjtésre fejlesztett mobil alkalmazása, amit iOS és Android operációs rendszerekre is letölthetsz. Használata nem kötelező, de jelentősen megkönnyíti adataid rögzítését és feltöltését a MAP adatbázisba.

Advertisement

Részletek:

  • Csak olyan teljes fajlistás adatokat számolunk, amelyek min. 15 percesek (nettó megfigyelési idő). Jelen esetben a ragadozómadár és vízimadár fajlisták is számítanak, de a részleges fajlisták nem!
  • A pontok számításánál 5 értéket tartunk nyilván: 1. a teljes fajlisták száma, 2. az ezek átal érintett UTM négyzetek száma, 3. a megfigyelési napok száma, 4. a hetek száma, 5. megfigyelt fajok száma. Erről további részletek a MAP adatbázisban a kihívás oldalán olvashatók.
  • Az öt pontszám összeadódik, s ezt jelenítjük meg a táblázatban a [Pontok száma] mezőben.
  • Az elérhető maximum pontszám: 50
  • Ajándékok:
    • Lesznek év közben is ajándékok, az alábbiak szerint:
      • akik április 30-ig elérik a 20 pontot, azok között 10 kis értékű ajándékot sorsolunk ki (választható: logózott póló, bögre, baseball sapka)
      • akik június 30-ig elérik a 30 pontot, azok között 10 kis értékű ajándékot sorsolunk ki (választható: logózott póló, bögre, baseball sapka, kulacs)
      • akik szeptember 30-ig elérik a 40 pontot, azok között 10 kis értékű ajándékot sorsolunk ki (választható: logózott póló, bögre, baseball sapka, kulacs, hátizsák, könyvek)
      • A logózott ajándékokat lentebb lehet megtekinteni!
    • A teljesítők, akik elérik az 50 pontot, a kihívás végeztével mindannyian választhatnak egy-egy fix ajándékot (póló, bögre, baseball sapka vagy kulacs), és közöttük három értékes kézitávcsövet sorsolunk ki.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Advertisement

Zöldinfó

Új európai műhold indult útnak a Föld és a klíma megfigyelésére

Sikeresen felbocsátották a Copernicus Sentinel-3C műholdat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen felbocsátották kedden az EU Copernicus programjának Sentinel-3C műholdját, amely a 2030-as évekbe nyúlóan biztosítja majd az óceánok, a szárazföld, a jégtakaró és a légkör megfigyelését – közölte az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) a honlapján. A Sentinel-3 műholdsorozat harmadik tagja kedden közép-európai idő szerint 3 óra 21 perckor indult el Francia Guyanából, a kourou-i űrkikötőből egy Vega-C hordozórakétával – írja az alternativenergia.hu. A repülésirányítók röviddel ezután fogták a jelét, megerősítve, hogy levált a hordozórakétáról, és kinyitotta az áramellátását biztosító napelempaneleket. Az elkövetkező hónapokban a műholdat a Sentinel-3A és 3B mellé manőverezik, és az üzembe helyezés befejezése után átveszi a Sentinel-3A szerepét.

“A Sentinel-3 a Copernicus-család egyik legsokoldalúbb küldetése: adatai alapul szolgálnak a napi óceáni előrejelzésekhez, segítenek az erdőtüzek észlelésében, valamint nyomon követik a vízminőséget és azokat a hosszú távú változásokat, amelyekre az éghajlattudomány támaszkodik” – idézik az EUMETSAT honlapján Phil Evanst, a szervezet főigazgatóját. A Sentinel-3 sorozat tagjai immár egy évtizede figyelik bolygónk óceánjait, szárazföldjeit, jégtakaróját és légkörét. Adataik mára – több egyéb alkalmazás mellett – a klímakutatás fontos segítőjévé váltak. A Sentinel-3A 2016-ban, társa, a Sentinel-3B pedig 2018-ban állt pályára – olvasható az Űrvilág űrkutatási hírportálon.

Mint írják, ezek az űreszközök egyaránt mérik az óceánok és a szárazföld felszíni hőmérsékletét, a tengerszintet, a tengeri jég kiterjedését és vastagságát, a tavak és folyók vízszintjét, az óceánok színét, valamint a növényzet és a földfelszín változásait. Nagy látómezejű műszereik révén kiterjedt területeket képesek egyszerre felmérni, így párban repülve napi rendszerességgel biztosítják a teljes földfelszín lefedettségét. A Sentinel-3 nemcsak a lassú, évtizedes változásokat, hanem a szélsőséges eseményeket is figyeli. A felszínhőmérséklet mérései látványosan megmutatják például a hőhullámok kiterjedését és intenzitását.

Advertisement

A műholdak a növényzet állapotáról is információt szolgáltatnak, így követhető az aszályok hatása, az erdőborítás változása és a földhasználat átalakulása. Különösen fontos alkalmazási terület az erdőtüzek megfigyelése: a műholdak jól használhatók az aktív tüzek felismerésére és a leégett területek azonosítására. Emellett kevésbé közismert, hogy a Sentinel-3 a légköri üvegházhatású gázok vizsgálatában is szerepet kapott. A Sentinel-3 egyik váratlanul sikeres alkalmazási területe a szárazföldi vizek vizsgálata lett. Radaros magasságmérőjével folyók és tavak vízszintje is meghatározható, így az adatok az árvizek és aszályok követésében, illetve a globális vízkörforgás kutatásában is hasznosíthatók.

A sokféle párhuzamos mérés különösen értékessé teszi a Sentinel-3 adatait a klímaváltozás kutatásában. A mérések bekerülnek azokba a hosszú távú adatsorokba is, amelyekre többek között az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) értékelő jelentései támaszkodnak. A Sentinel-3C egy másik európai földmegfigyelő műholddal osztozott a rakétán: az Európai Űrügynökség (ESA) FLEX (Fluorescence Explorer) küldetése a növények fotoszintézise során kibocsátott rendkívül gyenge fluoreszcens sugárzást fogja mérni, ezzel globális képet adva az élő növényzetről és annak egészségi állapotáról.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák