Zöld Energia
Megérkezett a 100 ezer forintos erkélynapelem
A Lidl mellett az Aldi Nord is belép a piacra, igaz, itthon nem lesznek elérhetőek a termékek.
Két, hazánkban is ismerősen csengő vállalat lép be Németországban az erkélynapelemek piacára – számol be a G7. A Lidl május közepén kezdte el árulni saját termékét, az Aldi Nord, a Lidl legnagyobb riválisa pedig júniusban vág bele az eszköz árusításába. (Az Aldi Nord Németország északi részén működik, és nem azonos a magyarországi Aldikat is birtokló Aldi Süddel.)
Az erkélynapelemek népszerűsége az elmúlt időszakban több országban, köztük Németországban és a szomszédos Ausztriában meredeken elkezdett felfele ívelni. Ezek olyan, viszonylag egyszerű termékek, amelyek boltokban könnyedén beszerezhetőek, majd az otthonban lévő konnektorokba csatlakoztathatóak. A napelemeket jellemzően az erkélyre helyezik, a rendszerek elegendő áramot termelnek egy-egy berendezés üzemeltetéséhez, ezzel csökkentve a rezsit.
Az Európai Unió országaiban 600-800 wattos teljesítményig jellemzően nem kell az eszközöket engedélyeztetni, csak bejelenteni, igaz, Németországban esetenként a szolgáltatók speciális csatlakozót kérnek. Magyarországon ezzel szemben tilos az erkélynapelemek használata, a Lidl a G7-nek is megerősítette, hogy jogszabályi okok miatt a termék itthon nem lesz elérhető.
A Lidl Németországban beszerezhető eszköze 219 euróba (mintegy 82 ezer forintba) kerül, 150 watt a névleges teljesítménye, a rendszer pedig 600 wattig skálázható fel. A csomag tartalmazza az összes szükséges kiegészítőt, köztük a miniinvertert. Az Aldi Nord terméke ezzel szemben 350 wattos, két panelből áll, és 469 euróba (nagyjából 175 ezer forintba) kerül majd.
A németországi erkélynapelemeket nézve egyébként ezek az árak nem számítanak kifejezetten alacsonynak. Az egy wattra vetített fogyasztói ár ezen eszközöknél 500-546 forintnak felel meg, esetenként azonban feleennyiért is be lehet szerezni hasonló termékeket. Németországban egyébként 0-s áfakulccal is ösztönzik a vásárlásokat, sok városban pedig az önkormányzattól visszaigényelhető a beruházás értékének egy bizonyos százaléka.
Zöld Energia
Szénhidrogén-lelőhelyek feltárását készíti elő az INA Horvátországban
A horvát kormány kutatási és kitermelési engedélyt adott az INA horvát olajipari vállalatnak két új szárazföldi szénhidrogén-kutatási területre.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az engedélyeket nemzetközi pályázaton nyerte el a társaság, a kormány pedig jóváhagyta az engedélyek kiadását, a szerződéskötést az INA-val. A két területen az első kutatási szakasz három évig tart, amely alatt geológiai és geofizikai vizsgálatokat végeznek az új olaj- és gázlelőhelyek feltárásának igazolására. A program részeként 3D szeizmikus méréseket hajtanak végre, feltáró kutakat fúrnak. A Sava-10/1 kutatási blokk 1848 négyzetkilométeres területen fekszik a Bród-Szávamente, Eszék-Baranya és főként a Vukovar-Szerémség megye területén. A Drava-02/02 blokk 1732 négyzetkilométert foglal magában, és kiterjed a Kapronca-Körös, Belovár-Bilogora és Verőce-Drávamente megye egyes részeire. Josip Bubnic, az INA kutatási és termelési üzletágának operatív igazgatója közölte: a két új engedéllyel, a Drava-03 és a Sava-07 blokkokkal együtt a vállalat rendelkezik a legnagyobb kutatási és kitermelési területtel Horvátországban. Hozzátette: a két blokkban tervezett beruházások értéke több tízmillió euró, ami hozzájárulhat Horvátország energiabiztonságának erősítéséhez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
