Zöld Energia
Megérkezett a 100 ezer forintos erkélynapelem
A Lidl mellett az Aldi Nord is belép a piacra, igaz, itthon nem lesznek elérhetőek a termékek.
Két, hazánkban is ismerősen csengő vállalat lép be Németországban az erkélynapelemek piacára – számol be a G7. A Lidl május közepén kezdte el árulni saját termékét, az Aldi Nord, a Lidl legnagyobb riválisa pedig júniusban vág bele az eszköz árusításába. (Az Aldi Nord Németország északi részén működik, és nem azonos a magyarországi Aldikat is birtokló Aldi Süddel.)
Az erkélynapelemek népszerűsége az elmúlt időszakban több országban, köztük Németországban és a szomszédos Ausztriában meredeken elkezdett felfele ívelni. Ezek olyan, viszonylag egyszerű termékek, amelyek boltokban könnyedén beszerezhetőek, majd az otthonban lévő konnektorokba csatlakoztathatóak. A napelemeket jellemzően az erkélyre helyezik, a rendszerek elegendő áramot termelnek egy-egy berendezés üzemeltetéséhez, ezzel csökkentve a rezsit.
Az Európai Unió országaiban 600-800 wattos teljesítményig jellemzően nem kell az eszközöket engedélyeztetni, csak bejelenteni, igaz, Németországban esetenként a szolgáltatók speciális csatlakozót kérnek. Magyarországon ezzel szemben tilos az erkélynapelemek használata, a Lidl a G7-nek is megerősítette, hogy jogszabályi okok miatt a termék itthon nem lesz elérhető.
A Lidl Németországban beszerezhető eszköze 219 euróba (mintegy 82 ezer forintba) kerül, 150 watt a névleges teljesítménye, a rendszer pedig 600 wattig skálázható fel. A csomag tartalmazza az összes szükséges kiegészítőt, köztük a miniinvertert. Az Aldi Nord terméke ezzel szemben 350 wattos, két panelből áll, és 469 euróba (nagyjából 175 ezer forintba) kerül majd.
A németországi erkélynapelemeket nézve egyébként ezek az árak nem számítanak kifejezetten alacsonynak. Az egy wattra vetített fogyasztói ár ezen eszközöknél 500-546 forintnak felel meg, esetenként azonban feleennyiért is be lehet szerezni hasonló termékeket. Németországban egyébként 0-s áfakulccal is ösztönzik a vásárlásokat, sok városban pedig az önkormányzattól visszaigényelhető a beruházás értékének egy bizonyos százaléka.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
