Zöld Energia
Megérkezett a 100 ezer forintos erkélynapelem
A Lidl mellett az Aldi Nord is belép a piacra, igaz, itthon nem lesznek elérhetőek a termékek.
Két, hazánkban is ismerősen csengő vállalat lép be Németországban az erkélynapelemek piacára – számol be a G7. A Lidl május közepén kezdte el árulni saját termékét, az Aldi Nord, a Lidl legnagyobb riválisa pedig júniusban vág bele az eszköz árusításába. (Az Aldi Nord Németország északi részén működik, és nem azonos a magyarországi Aldikat is birtokló Aldi Süddel.)
Az erkélynapelemek népszerűsége az elmúlt időszakban több országban, köztük Németországban és a szomszédos Ausztriában meredeken elkezdett felfele ívelni. Ezek olyan, viszonylag egyszerű termékek, amelyek boltokban könnyedén beszerezhetőek, majd az otthonban lévő konnektorokba csatlakoztathatóak. A napelemeket jellemzően az erkélyre helyezik, a rendszerek elegendő áramot termelnek egy-egy berendezés üzemeltetéséhez, ezzel csökkentve a rezsit.
Az Európai Unió országaiban 600-800 wattos teljesítményig jellemzően nem kell az eszközöket engedélyeztetni, csak bejelenteni, igaz, Németországban esetenként a szolgáltatók speciális csatlakozót kérnek. Magyarországon ezzel szemben tilos az erkélynapelemek használata, a Lidl a G7-nek is megerősítette, hogy jogszabályi okok miatt a termék itthon nem lesz elérhető.
A Lidl Németországban beszerezhető eszköze 219 euróba (mintegy 82 ezer forintba) kerül, 150 watt a névleges teljesítménye, a rendszer pedig 600 wattig skálázható fel. A csomag tartalmazza az összes szükséges kiegészítőt, köztük a miniinvertert. Az Aldi Nord terméke ezzel szemben 350 wattos, két panelből áll, és 469 euróba (nagyjából 175 ezer forintba) kerül majd.
A németországi erkélynapelemeket nézve egyébként ezek az árak nem számítanak kifejezetten alacsonynak. Az egy wattra vetített fogyasztói ár ezen eszközöknél 500-546 forintnak felel meg, esetenként azonban feleennyiért is be lehet szerezni hasonló termékeket. Németországban egyébként 0-s áfakulccal is ösztönzik a vásárlásokat, sok városban pedig az önkormányzattól visszaigényelhető a beruházás értékének egy bizonyos százaléka.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés22 óra telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
