Zöld Energia

Megjelent a Jedlik-program geotermális pályázatának végleges felhívása

Földhővel zöldülhet a hazai áramtermelés.

Létrehozva:

10 hónap telt el a létrehozás óta

2025-11-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A Jedlik Ányos Energetikai Program 12 milliárd forinttal ösztönzi a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását. A pályázatokat a csütörtökön megjelent végleges felhívás szerint jövő január végétől lehet benyújtani. A kormány minden eddigit felülmúló forrásmennyiséggel segíti elő, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon” – jelentette be az MTI-nek küldött közleményében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára. A zöldenergia-termelők beépített teljesítménye őszre meghaladta a 9 gigawattot Magyarországon. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció összegzése szerint azonban a geotermikus áramtermelést mindössze a 2,7 megawatt (MW) elektromos kapacitással rendelkező turai kiserőmű képviseli – írta meg az alternativenergia.hu. A földhő az időjárástól függetlenül képes folyamatos termelésre megújuló alapon, ám hasznosítása magas geológiai kockázattal és jelentős beruházási költséggel jár. Az új támogatási lehetőség a pénzügyi megtérülést megkönnyítve bátoríthatja további fejlesztésekre a hazai vállalkozásokat, mutatott rá az államtitkár.

A Jedlik-program elsőként véglegesített földhős kiírása 12 milliárd forinttal segítheti hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia termelő rendszerek kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. Egy projektre legalább 1 milliárd forint ítélhető meg. A keretösszeg akár teljes egészében egyetlen fejlesztés megvalósítására fordítható. Beruházási helyszínként Budapest kivételével az ország bármely területe szóba jöhet. A pályázatokat megfelelő felkészülési idővel először 2026. január 26. és 2026. február 27. között, majd szükség esetén további két szakaszban lehet benyújtani. A nyertes projekteket a megkezdésüktől számított három éven belül be kell fejezni – ismertette a részleteket.

Czepek Gábor kiemelte: “Magyarország már most Európa első öt állama közé tartozik a geotermikus energia hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program a kiváló hazai adottságokra építve összesen 41 milliárd forintos pályázataival célozza meg a további térnyerés felpörgetését.” Az egyik földhős kiírás összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kínál majd az első kútfúrások kiadásaihoz. A legnagyobb forrásmennyiséget, 19 milliárd forintot kamatmentes hitelként hívhatják le az iparági vállalkozások geotermikus hőtermelő beruházásaikhoz. A népszerű programcsomag másként is élénkíti a földhős felfutást. Mint azt az államtitkár felidézte, a távhőtermelők és távhőszolgáltatók rendszereik zöldítéséhez kaphatnak állami hozzájárulást a Jedlik Ányos Energetikai Programban. A 96 milliárd forint összértékű pályázatok a geotermikus energia fokozott hasznosítását is előmozdíthatják a távfűtésben, akár földgáz kiváltásával mértékelve az importkitettségeket.

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

4 nap telt el a létrehozás óta

2026-09-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Tovább olvasom