Zöldinfó
Megújuló lendület az állattartásban: elindultak az első fejlesztési támogatások
Az Agrárminisztérium döntése nyomán megkezdődött az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázatok támogatása, amely a hazai agrárium versenyképességének növelését szolgálja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Agrárminisztérium (AM) meghozta az első támogatói döntéseket az állattartó gazdaságok megújítását célzó pályázatban: első körben 209 beruházás részesül támogatásban, összesen több mint 10 milliárd forint értékben – írja az alternativenergia.hu. A mostani döntés fontos mérföldkő a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv végrehajtásában, amelynek egyik kiemelt célja a hazai állattartó ágazat versenyképességének javítása – közölte az AM az MTI-vel. Az agrártárca 2024-ben két felhívást is megjelentetett az állattartó telepek fejlesztésének támogatására. A pályázatok célja, hogy elősegítsék az új épületek és korszerű technológiák kialakítását, az állattartáshoz szükséges gépek és eszközök beszerzését, valamint a kapcsolódó energetikai fejlesztések megvalósítását. A kiírások emellett támogatást biztosítanak olyan speciális célokhoz is, mint például a járványvédelmi fejlesztések vagy az ammóniakibocsátás csökkentését szolgáló beruházások – közölték.
A támogatást olyan mezőgazdasági termelők igényelhették, akik megfeleltek az üzemméretre és árbevételre vonatkozó feltételeknek. Az alap támogatási intenzitása 50 százalék, azonban a megújuló energiát hasznosító fejlesztések – például napelemek telepítése -, illetve a járványvédelmi beruházások esetén ez az arány 70 százalékra, az ammóniacsökkentést szolgáló beruházások esetén pedig akár 80 százalékra is nőhet – írták. A tájékoztatás szerint a kisebb léptékű, legfeljebb 200 millió forintos támogatást biztosító “Állattartó telepek megújításának támogatása” című kiírásra 1419 kérelem érkezett 95 milliárd forint támogatási igénnyel. Az agrártárca a KAP Stratégiai Terv forrásainak átcsoportosításával tudja az eredetileg 50 milliárd forintos pályázati keretösszegen felül a lehető legnagyobb arányban támogatni a hazai állattartó gazdaságok fejlődését. A vissza nem térítendő támogatások mellett a minisztérium előleg lehívásával, kamattámogatással és kezességvállalási díjtámogatással is segíti a projektek megvalósítását. A most támogatásban részesülő 209 projekt az első ütemet jelenti, a pályázatok elbírálása ütemezetten folytatódik, a támogatói döntések meghozatala a következő hetekben is folyamatos lesz – közölte a tárca.
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
