Zöld Energia
Mi történne, ha minden autópályát napelemekkel fednénk be?
Ezt a kérdést vizsgálták kínai kutatók.
A Kínai Tudományos Akadémia, a Tszinghua Egyetem, a Kínai Földtudományi Akadémia és a Columbia Egyetem kutatói egy új vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a napelemekkel fedett autópályák a világ éves energiaszükségletének több mint 60%-át fedezhetnék – számol be a PV Magazine. A kutatócsoport megállapította, hogy a világ autópályáinak napelemes tetővel való lefedése évente 17 578 TWh energiát termelhetne, ami a 2023-as globális villamosenergia-fogyasztás közel kétharmada. A tanulmányban az autópályákra és főutakra telepített napelemek lehetőségeit elemezték. Világszerte több mint 3,2 millió kilométernyi autópálya van, a kutatók azt számították ki, hogy milyen költségekkel és előnyökkel járna egy napelemes hálózat kiépítése 250 W teljesítményű polikristályos napelemek felhasználásával. Az adatok azt mutatták, hogy az autópályák fotovoltaikus rendszerekkel való lefedése az Egyesült Államok éves energiatermelésének több mint négyszeresét termelhetné meg, és a jelenlegi CO2-kibocsátás 28,78%-át ellensúlyozhatná, miközben 10,8%-kal csökkentené a globális közlekedési halálesetek számát. Ling Jao, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa és a csapat tagja kiemelte: az eredmények nagyon meglepték. „Nem gondoltam volna, hogy az autópályák önmagukban képesek ilyen nagy fotovoltaikus létesítmények telepítését támogatni, amelyek a világ villamosenergia-szükségletének több mint felét megtermelnék, és jelentősen enyhítenék a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló nyomást” – mondta a szakember.
A kutatók a legideálisabb telepítési területeket is azonosították, ezek Kelet-Kína, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok keleti partvidéke. Itt a beruházások a telepítési és karbantartási költségekkel kapcsolatos kihívások ellenére is igencsak megérnék. Jao kiemelte: a kísérleti programok fontosak lennének a koncepció gyakorlati megvalósíthatóságának demonstrálása érdekében.
Zöld Energia
Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket
A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.
Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
