Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány

Európa-szerte terjednek az egyszerűen telepíthető, konnektorba dugható napelemek, de Magyarországon továbbra is tiltják a használatukat.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa-szerte egyre nagyobb teret nyernek a háztartási méretű, konnektorba csatlakoztatható, úgynevezett plug-in napelemes rendszerek. A kisméretű, jellemzően 400–2000 wattos rendszerek könnyen felszerelhetők erkélyekre, fészerekre vagy teraszokra, és akár a háztartás éves villamosenergia-szükségletének 25%-át is képesek fedezni. Míg Belgiumban idén tavasszal legalizálták az ilyen eszközöket, az Egyesült Királyság pedig tanulmányt indított a technológia bevezetéséről, addig Magyarország továbbra is tiltja a használatukat – az EU 27 tagállama közül Svédország mellett egyedüliként, írja a portfolio.hu.

A rendszer egyszerűsége és alacsony ára miatt különösen társasházakban és albérletekben népszerű, ahol a klasszikus tetőre szerelhető napelemes rendszerek nehezen megvalósíthatók. A legtöbb országban mindössze bejelentési kötelezettség vonatkozik rájuk. A népszerűséget jelzi, hogy a német plug-in rendszerek száma júniusra elérte az egymilliót, és 2025 első négy hónapjában 135 ezer új rendszert regisztráltak. A becslések szerint azonban valójában már 4 millió ilyen rendszer működik Németországban – sok még regisztráció nélkül.

Ezzel párhuzamosan terjednek a kis kapacitású akkumulátoros energiatárolók is. A SolarPower Europe adatai szerint Németországban a 2 kWh alatti rendszerek száma egy év alatt 24-szeresére nőtt. A nagy diszkontláncok – köztük az IKEA – is kínálják már az integrált rendszereket, amelyek ára a napelemek árának csökkenése miatt egyre elérhetőbbé válik: egy 400 W-os készlet akár 200 euróért is kapható, míg az energiatárolóval szereltek 1500–3000 euróba is kerülhetnek.

Advertisement

Magyarországon azonban ezek a rendszerek tiltás alá esnek. Bár az RRF-hez kapcsolódó vállalás szerint a kormány 2023 végén még azt ígérte, hogy a plug-in rendszerek telepítését legfeljebb bejelentési kötelezettséghez köti, végül 2025. január 1-jétől jogszabályban kifejezetten megtiltotta azok használatát – alig pár órával a társadalmi egyeztetés lezárulta után.

Miközben más európai országok éppen most szabályozzák újra és egyszerűsítik az ilyen rendszerek engedélyezését, Magyarországon továbbra is zéró tolerancia érvényesül. Ez nemcsak a klímacélok elérését nehezíti, hanem jelentős költségmegtakarítási lehetőséget is elzár a magyar háztartások elől – miközben Európa-szerte már milliók élnek vele.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája

A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.

A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.

Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák