Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Modernizálják a természetvédelem frontvonalát – új korszak kezdődik az őrszolgálatnál

A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztése kiemelt jelentőségű feladat.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ezért is fontos a most induló program, amelyben a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére 825 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága – közölte az alternativenergia.hu. A természetvédelmi őrszolgálat hazai története több mint száz évre nyúlik vissza. Az első fizetett természetvédelmi őr, idősebb Gulyás József a Kis-Balatonon kezdte meg munkáját a nagykócsag-állomány megmentése érdekében. A mostani, modern őrszolgálat pedig 1973-ban alakult meg az elsőként létrejött Hortobágyi Nemzeti Parkban. Azóta a természetvédelmi őrszolgálat országos hálózattá fejlődött, feladatai pedig folyamatosan bővültek. Jelenleg 240 természetvédelmi őr gondoskodik országszerte 849 ezer hektár védett, 2 millió hektár Natura 2000 terület és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely őrzéséről – mondta el beszédében az államtitkár a tárca közleménye szerint.

Rámutattak, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának jelenlegi, 28 fős létszáma jelentős kihívást jelent az egy emberre jutó feladatmennyiség tekintetében. A most induló, “Természetvédelmi őrszolgálat komplex fejlesztése” elnevezésű projekt kiemelt célja, hogy az őrszolgálat korszerű infrastruktúrával és modern eszközparkkal láthassa el feladatait. Rácz András megjegyezte, a beruházásban két kiemelt jelentőségű helyszínen, a Somogy-Tolnai Tájegységben, Szennán és Kölkeden valósul meg irodai bázis létrehozása, illetve korszerűsítése. Szennán egy új őrszolgálati iroda létesül, amelynek feladata a Zselici Tájvédelmi Körzet, a Csombárdi-rét természetvédelmi terület, a Zselic különleges madárvédelmi terület, valamint az Észak-Zselici erdőségek különleges természetmegőrzési terület természetvédelmi felügyelete és kezelése lesz. Kölkeden az irodabővítési projekt a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci és béda-karapancsai részeit, valamint a Gemenc, Béda-Karapancsa, a Töttösi-erdő és a Székelyszabari erdő Natura 2000 területeit szolgálja majd ki. Az átalakítások eredményeként jelentősen javulnak a természetvédelmi őrök munkakörülményei, hatékonyabbá válik az adminisztráció, gördülékenyebbé az ügyfélfogadás, valamint korszerűbbé és biztonságosabbá az eszközök tárolása – fejtette ki az államtitkár.

A projektben beszerzésre kerül többek között 1 pick-up, 9 könnyű terepjáró, 2 utánfutó, túrakajak, gumicsónak, munkahajó, továbbá korszerű monitoring- és informatikai eszközök is: fényképezőgépek, laptopok, drón, hőkamera, vadkamerák, talajvíz- és vízszintfigyelők, valamint digitális erdészeti mérőeszközök. A természetvédelmi őrök tevékenysége jóval túlmutat az őrzési és rendészeti feladatokon. Mindennapi munkájuk során aktívan részt vesznek a védett területek állapotának felmérésében, adatgyűjtésben, pályázatok kidolgozásában, valamint a gazdálkodókkal való folyamatos kapcsolattartásban, szaktanácsadási tevékenységben. Elkötelezetten lépnek fel az illegális hulladéklerakás, orvhalászat és az orvvadászat ellen, miközben gondoskodnak a védett növény- és állatfajok, valamint a régészeti lelőhelyek megóvásáról is. A fejlesztéseknek köszönhetően a természetvédelmi őrök gyakrabban és gyorsabban tudnak majd kijutni a védett területekre, hatékonyabbá válik a monitoring, az adatgyűjtés és a helyi közösségekkel való együttműködés – zárta beszédét Rácz András az AM közleménye szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain

Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.

A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.

Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák