Zöldinfó
Művészet és tudomány találkozik a fenntartható divat jegyében
A fenntartható divat lesz a téma a II. Öko-Kulturális Heteken az ELTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A fenntartható divatkultúra és a hulladékmegelőzés áll a középpontban a II. Öko-Kulturális Heteken, amelyek programsorozatát Öltések közt a jövő címmel rendezi meg októberben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) működő IMÁGÓ Öko-Kulturális Labor – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvénysorozat programjai a tudomány és a művészet eszközeivel vizsgálják a fogyasztói társadalom és a fenntarthatóság kérdéseit. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) honlapján olvasható tájékoztatás szerint a tavaszi sikeres bemutatkozás után ősszel új tematikával folytatódó Öko-Kulturális Hetek programsorozat célja, hogy a fenntarthatóságról ne csupán elméleti síkon essék szó, hanem gyakorlati, átélhető formában ösztönözze közös gondolkodásra a résztvevőket.
A rendezvény egyik kiemelt eseménye az ELTE első művészeti rezidenciaprogramjának kiállítása lesz, amely október 6-án nyílik meg. “A program során kiválasztott három művész a divathoz való viszonyunkkal, a fogyasztói kultúra ellentmondásaival és azzal foglalkozik, hogyan lehetne másképp gondolkodni arról, amit megveszünk, használunk és magunk körül hagyunk” – írták a szervezők. A megnyitón a WillanyLeó Társulat kortárs improvizációs táncelőadását tekinthetik meg az érdeklődők, míg az október 30-i záróeseményen Tózsa Mikolt színész-performanszművész működik közre.
A programsorozat részeként három tudományos kerekasztal-beszélgetést is tartanak, amelyek a fogyasztáspszichológia, a hulladékmegelőzés, valamint a ruházkodás és az identitás témaköreit járják körül. A beszélgetéseken többek között arról lesz szó, hogyan születnek fogyasztási döntéseink, mi történik azzal, amit már nem használunk, és mit árul el rólunk az, amit viselünk. A beszélgetéseken pszichológusok, evolúcióbiológusok, a fenntartható divat szakértői, kommunikációs szakemberek, valamint a gazdasági és a civil szféra képviselői gondolkodnak együtt.
Az eseményhez csatlakoznak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) Ember-Környezet Tranzakció Intézetének (EKTI) szakértői is, akik a fogyasztói döntések hátterét és a fenntarthatóbb választások mindennapokba való beépülésének lehetőségeit elemzik. A kísérőprogramok között szerepel upcycling workshop a Medence Baggel, tudományos tárlatvezetés Dúll Andreával, valamint egy egész napos kollektív divatperformansz és varró workshop az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében. A szervezők tájékoztatása szerint az első Öko-Kulturális Hetek anyagait, műveit és legfontosabb pillanatait egy fényképes katalógusban is összefoglalták.
Zöld Energia
Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket
A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.
Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
