Zöldinfó
Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.
A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.
A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.
Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.
Zöldinfó
Kétmillió fecske hiányozhat Magyarországról, most még megfordítható a folyamat
A lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van a tavaszi fecskevédelemben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az ezredforduló óta több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, vagyis minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása érdekében a tavasz közeledtével még időben megtehetők a szükséges lépések: műfészkek kihelyezése, fecskebarát falfelújítások megtervezése, sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint úgynevezett “fecskepelenkák” felszerelése a fészkek alá. Az MME kisfilmekkel is segíti a felkészülést, bemutatva a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését – írták a sajtóanyagban.
A fecskék és más rovarevő állatok – például a denevérek – fontos szerepet töltenek be a rovarok elleni biológiai védekezésben. Egy fecske a költési időszak alatt legalább egy kilogramm repülő rovart fogyaszt el. Az MME becslése szerint Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ami évente mintegy kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar környezetben maradását jelenti. A sárfészket építő fecskék mára teljesen városiasodtak, ezért a védelmük érdekében nélkülözhetetlen a lakosság aktív közreműködése – magyarázták a szakemberek. Hozzátették, hogy a meglévő, aktív fészkek és telepek védelme, a fészekleverések hatósági bejelentése, a március-áprilisban kihelyezett műfészkek, a sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint a parti fecskék esetében a költőfalak felújítása egyaránt hozzájárulhat a fecskeállomány csökkenésének megállításához.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
