Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemcsak a gyerekekre, a környezetre is veszélyesek lehetnek egyes import játékok

Az elemes játékbabák, plüssök és elektronikus játékok nehézfémtartalmát vizsgálják.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) laboratóriuma elemes játékbabákat, plüss játékokat, elektronikus játékokat és fülhallgatókat vizsgál, hogy a környezetre veszélyes kadmium és ólom tartalmú termékeket kiszűrje és kivonja a forgalomból – ismertette az alternativenergia.hu. A termékek mintavételére bevásárlóközpontokból, nagyáruházakból, távol-keleti üzemeltetésű üzletekből, valamint webáruházakból egyaránt sor kerül – tették hozzá. Az elmúlt években az Európai Unió riasztási rendszerében nagy számban fordultak el olyan elektromos alkatrészt tartalmazó játékok, amelyek forrasztása nem elégítette ki a vonatkozó uniós normákban előírtakat. Tavaly 300 esetben merült fel, hogy elsősorban a forrasztások ólomtartalma, a vezetékek szigetelését képező PVC köpenyének ólom- és kadmium tartalma kockázatot jelent. A közlemény kitért arra is, hogy az elhasznált játékokat gyakran a kommunális hulladékba kerülnek, a hulladéklerakókban pedig a veszélyes elemek a talajba és a vizekbe kerülhetnek.

Az NKFH Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma egyaránt vizsgálja az elemmel a működő világító, beszélő, mozgó babákat, elemes plüss játékokat, játékkonzolokat és walkie-talkie-kat, valamint elemes játékkonzolokat, gyermek fülhallgatókat és fejhallgatókat. A hatóság emlékeztetett arra is, hogy a harmadik országokból származó termékek vizsgálata a tavaly ősszel bejelentett 7 pontos fogyasztóvédelmi cselekvési terv kiemelt prioritása. Az NKFH és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok határozottan fellépnek a fogyasztók biztonságáért, és megteszik a szükséges hatósági intézkedéseket a veszélyes termékek forgalomból történő kivonása érdekében – hangsúlyozta az NKFH.

Advertisement

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák