Zöldinfó
Nő a támogatási keret több állattartó ágazatban – biztonságosabb működés a gazdáknak
Az Agrárminisztérium emelt összegű nemzeti forrást biztosít az állattartók számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei évben több fontos állattenyésztési jogcím keretösszege emelkedik annak érdekében, hogy tovább erősödjön a gazdálkodók pénzügyi biztonsága és az állatjóléti feltételek javítása. Az állattartók számára így még nagyobb segítséget jelenthetnek a nemzeti támogatások – jelentette be az MTI-nek küldött közleményében Nagy István agrárminiszter. A miniszter elmondta, hogy a gazdálkodást veszélyeztető számos nehézségre tekintettel az állattenyésztők által igénybe vehető támogatások közül, az ágazat további erősítésének érdekében, az Agrárminisztérium egyes nemzeti támogatási jogcímek keretét jelentősen megnövelte – írja az alternativenergi.hu. A nemzeti támogatások ugyanis a közvetlen támogatásokkal együttesen biztosítják a termelés- és jövedelembiztonságot, míg a beruházási támogatások a technológiai modernizációt ösztönzik. Nagy István ismertette, hogy a sertéstartók számára a tenyészkoca- és hízóállat-jóléti támogatások forrásrendezése által, a meglévő kereteken túl további 800 millió forinttal növeli a tárca a nemzeti támogatás keretösszegét. A baromfitartók számára az állatjóléti támogatás eddigi 10 milliárd forintos kerete mintegy 900 millió forinttal bővül.
A több mint 2100 tejtermelő már hozzá is jutott az átmeneti nemzeti támogatás – az Európai Unió által megengedett maximális – 8,4 milliárd forintos előrehozott kifizetéséhez, amely forrás ugyancsak segíti a stabil működést és a piaci egyensúly megőrzését. A húsmarha-tenyésztők támogatása szintén nő, a tenyészbika-támogatás keretösszege 700 millióról 923 millió forintra emelkedik. Ezek az intézkedések erősítik a magyar állattenyésztési ágazat pénzügyi stabilitását, és hozzájárulnak az állatjóléti követelmények magasabb szintű biztosításához. Az Agrárminisztérium célja ugyanis minden nehézség közepette az, hogy a magyar gazdák továbbra is biztonságban, versenyképesen és kiszámítható környezetben dolgozhassanak – hangsúlyozta a tárcavezető.
Zöldinfó
Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain
Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.
A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.
Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
