Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Advertisement

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

Advertisement

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Advertisement

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

Advertisement

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Advertisement

Zöldinfó

Zajvédelmi fejlesztésekkel és lakossági egyeztetésekkel készül a gödi akkumulátorgyár

A Samsung SDIH a gödi lakosokkal együttműködve valósítja meg környezetvédelmi akciótervét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Samsung gödi üzeme átfogó környezetvédelmi akciótervet valósít meg, amely magába foglalja a zajvédelmi intézkedéseket, valós idejű zaj,- és levegőminőség-mérési rendszerek telepítését, valamint helyi társadalmi szerepvállalásának további erősítését – közölte a Samsung SDI Hungary (SDIHU) az MTI-vel, jelezve: negyedévente lakossági fórumon egyeztetnek a gödiekkel. Az alternativenergia.hu írja: a vállalat a folyamatos, valós idejű zaj- és levegőminőség-mérési eredményeket közzéteszi, gyűjti a lakosok visszajelzéseit és ezek alapján határozza meg a további fejlesztéseket. Az SDIHU negyedévente részt vesz a helyi lakossági fórumokon, lehetőséget adva a párbeszédre a Gödön élőkkel. Az intézkedéscsomag konkrét lépéseket és új SDIHU-beruházásokat tartalmaz, amelyek fő célja a környezet- és zajvédelem. A bejelentés éppen 10 évvel azután történik meg, hogy a Samsung SDI 2016-ban, Magyarország első elektromosautó-akkumulátor-gyárának megépítéséről döntést hozott – közölték.

A helyi lakosok igényein és kérésein alapuló akcióterv hét területen tervez fejlesztéseket: zajvédelem, levegőminőség, felszín alatti vizek és talaj, szennyvíz, ipari vízfelhasználás, munkahelyi környezet, valamint vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR). Az intézkedéscsomag alappilére a folyamatos, valós idejű zaj- és levegőminőség-felügyeleti rendszerek kiépítése. A zajvédelem terén a Samsung gödi gyára kéthavonta – külső szakértők által hitelesített méréseiken felül – közösen végez zajméréseket a helyi civilekkel. Emellett a lakók visszajelzései alapján kijelölt pontokon augusztus végéig zajmérő eszközöket telepít, hogy hatékonyan kezelhesse a lakók észrevételeit. Közölték, hogy gyűjteni fogják a lakossági észrevételeket annak érdekében, hogy a további fejlesztések ezek alapján valósulhassanak meg.

Módosul a teherautó forgalom: a vállalat a lakóövezetektől távolabb vezeti át a működéséhez kapcsolódó teherforgalmat, csökkentve ezzel a zajterhelést. Folytatják a zajcsökkentő létesítmények – zajfalak és csillapítószerkezetek – telepítését is. A tájékoztatásuk szerint a Samsung gödi gyára rendszeresen méri a környező légszennyezettséget, a külső szakértők által hitelesített értékek jóval a jogszabályi határok alatt maradnak. Az átláthatóság fokozása érdekében a gyár területén kívül is levegőminőség-mérő rendszert alakítanak ki, amelynek adatait a lakosok valós időben követhetik nyomon. A dolgozói buszok menetrendjének módosításával a vállalat elérte, hogy a szén-dioxid-kibocsátása 15 százalékkal csökkent. A gödi üzem folyamatosan ellenőrzi a szennyezőanyag-kibocsátási szinteket a gyár körüli területek felszín alatti vizeiben és talajában. Az értékek jóval a jogszabályi határok alatt maradnak – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák