Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Paprika, víz, összefogás – így védi a kormány a magyar földet és gazdáit

A kalocsai fűszerpaprika szimbóluma lett annak az agrárstratégiának, amely a vízszuverenitástól a gazdák versenyképességéig minden fronton támogatást ígér.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar gazdák nincsenek egyedül, továbbra is számíthatnak arra az összefogásra, amit az érdekükben a támogatási konstrukciókkal és egyéb kedvezményekkel biztosítanak – hangsúlyozta az alternativenergia.hu. Hubai Imre a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vízgazdálkodási fejlesztéseinek projektzáró rendezvényén – amely a Vidékfejlesztési Program keretében valósult meg – elmondta, a kormány az öntözésfejlesztést szolgáló gazdálkodói együttműködéseket egy 2 milliárd forint keretösszegű, jelenleg is nyitva álló felhívással ösztönzi. Hozzátette, szeptember másodikától ismételten benyújthatók lesznek azok a pályázatok, amelyek az öntözésfejlesztés és a vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházásokat ölelik fel. Erre 16,5 milliárd forint a keretösszeg. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány már harmadik éve átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás díját a gazdáktól, és az idén is levette ezt a terhet a vállukról. Hozzátette: ez “nem csupán támogatás, hanem stratégiai döntés is a nemzeti önrendelkezés érdekében”.

“Az elhibázott háborús szankciók következtében Európa-szerte az egekbe ugrottak az energiaárak, és az energia költségét a gazdálkodóknak kell önhibájukon kívül megfizetni” – fogalmazott, hozzátéve, ezt a legegyszerűbben azzal tudja segíteni a kormány, ha ingyen adja az öntözéshez az öntözővizet – fűzte hozzá. Hubai Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban volt egy patrióta kezdeményezés a mezőgazdasági krízisalap megemelésére 450 millió euróról 700 millióra, de ezt a néppárti frakció – köztük a Tisza Párt képviselői – nem támogatták. Az államtitkár azt mondta, a magyar vidék ereje a hagyományokban, a munkában, a közösségek összetartásában rejlik, és a kormánynak ezt minden erejével támogatni kell. “Ha nem lenne elég kihívás számunkra az aszály, a jégverés, a vihar, a növény- és állatbetegségek, a járványok, az energiaárak drasztikus megemelkedése”, akkor itt van “Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása, az ukrán élelmiszerek beáramlása az európai és közte a magyar piacra”, valamint az agrártámogatások “lefejezésének” a terve is – figyelmeztetett Hubai Imre.

A jövő évi országgyűlési választásokról szólva kiemelte: “döntenünk kell, hogy alárendeltek leszünk-e vagy megvédjük a magyar fogyasztók érdekeit és a magyar gazdák versenyképességét; hogy fenntartjuk-e a jogunkat az ország élelmezésbiztonságára és kiállunk-e nemzetünk vízszuverenitása mellett.” Az államtitkár a kalocsai fűszerpaprikáról azt mondta, földrajzi árujelzőként már évtizedek óta nemzetközi oltalmat élvez, és jelenleg is uniós oltalom alatt áll. A kalocsai fűszerpaprika hungarikum. Hozzátette, a magyar konyha a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is egyben, és ha van fűszer, amely ezt a nemzeti örökséget leginkább jelképezi, az nem más, mint a kalocsai fűszerpaprika. A kormány éppen ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a paprikatermesztés fejlődését, akár a visszaépülését, és több intézkedésen keresztül a lehető legmagasabb mértékű és intenzitású támogatás nyújtásával biztosítja a versenyképességét – hangoztatta az államtitkár.

Advertisement

Kiemelte: az öntözni kívánó gazdák együttműködési keretét adó fenntartható vízgazdálkodási közösségek a megalakulásukkal nemcsak a kormány kiemelt fejlesztéspolitikai szándékát támasztják alá, hanem támogatják az öntözéses gazdálkodás újbóli elterjedését is, és a termelői együttműködéseket, a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodást, valamint az agráriumban elérhető jövedelmek és hozamok stabilizációját. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy amikor a települések fejlesztéséről van szó, azt a települést lehet támogatni, segíteni, amely tudja, hogy mit akar elérni, és hová akar eljutni. Ugyanez a helyzet a gazdálkodóknál is, mert csak azok tudnak élni a pályázati lehetőségekkel, kormányzati támogatásokkal, akiknek van jövőképük – tette hozzá.

Szigeti Tamás ismertette: a közösség 2021-ben alakult, 38 gazdálkodó a tagja, 700 hektár öntözési területtel indultak, de jelenleg már 830 hektárnyi területen működnek. Tájékoztatása szerint a tagok túlnyomórészt szántóföldi zöldségnövényeket (fűszerpaprika, káposztafélék, csemegekukorica, kapor, burgonya) és gabonanövényeket (búza, napraforgó, repce) termesztenek.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.

Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.

Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.

Advertisement

A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.

A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák