Otthon

Pazarul élhetnénk csak hulladékból

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-04-08

Szerző:

Hell

Túl sok ételt dobunk ki a szemétbe. Világszerte a megtermelt élelmek 40%-át nem fogyasztjuk el. Egy kanadai pár dokumentumfilmet készített arról, milyen jól lehet létezni a kukákból bányászott ételmaradékokon.

A Just Eat It: A Food Waste Story című filmet a Thesszaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk. Túl sok ehető étel kerül a szemetesekbe. Az ételek mintegy fele a szemétbe kerül a fejlett gazdaságokban, miközben a világban közel egymilliárd ember éhezik. A kidobott élelmiszerek fele is elég lehetne ahhoz, hogy megszűnjön az éhezés a világon.

Az élelmiszerpazarlás több ponton is jelentkezik. A kevésbé fejlett országokban elsősorban a gyártás és az áruelosztás során keletkezik hulladék, az általános élelmiszerhiány ellenére. Ha van ellátmány, a rossz útviszonyok miatt összevissza dülöngélő teherautókban nyomódnak össze a termények. A hűtőszekrények hiánya és a magas hőmérséklet is felgyorsítja a romlási, erjedési folyamatot. A fejlett országokban viszont elsősorban a háztartásoknál keletkezik hulladék, többek között a szükségesnél több és nem megfontolt élelmiszervásárlás, az élelmiszerek nem kellően hatékony felhasználása vagy éppen tárolási hiányosságok miatt. Itthon a legjellemzőbb, hogy a nem megfelelő tárolás miatt kell kidobni élelmiszert. A magyarok 98 százaléka aktívan érdeklődik a fenntartható és költséghatékony otthoni megoldások iránt, 22 százalékukat viszont elsősorban a megtakarítási szándék vezérli. Számos magyar háztartásra jellemző azonban a pazarlás.

Hogy a pazarlás már-már tarthatatlan méreteket ölt, azt jól tudta Grant Baldwin rendező és párja, Jenny Rustmeyer, akik a probléma illusztrálására a következő feladatot tűzték ki: 6 hónapig megpróbálnak úgy élni, hogy enyhítik az élelmiszerpazarlást. Vagyis csakis két módon jutnak élelemhez:

az ismerőseik által nekik ajándékozott, a szavatossági időhatárhoz közeledő élelmiszereket fogyasztják el (tehát megmentik azokat a kidobástól)
egyesenen a kukából, utcai szemétkonténerekből szerzik a napi betevő falatot. A kísérlet végeredményét a Thesszaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon vetítették, Just Eat It: A Food Waste Story címmel.

A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Otthon

Luxusnégyzetméterek Budán: akár 2 millió forint is lehet az ára

Az örökpanorámás, kulcsrakész budai villákat keresik a luxusingatlan-piacon.

Létrehozva:

4 hét telt el a létrehozás óta

2025-10-02

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi luxusingatlan-piacon a prémium felszereltségű, örökpanorámás, kulcsrakész villák iránt van a legnagyobb kereslet, elsősorban a budai villanegyedekben, a belépési küszöb 300 millió forinttól indul, de az “igazi luxus” inkább az 1 milliárd forint feletti ingatlanoknál kezdődik – ismerteti az alternativenergia.hu. A kereslet elsősorban a budai I., II. és XII. kerületekre, valamint a XI. kerület Sas-hegyhez közeli részeire koncentrálódik, és egyre több új luxusingatlan épül a III. kerületben is, ám ezek értékesítése tovább tarthat. Vidéken elsősorban Pest vármegye dominál, de a Balaton térségéből Balatonfüred is megjelent. A Duna House által 2025-ben a legmagasabb ársávban értékesített lakóingatlanok adatai alapján a medián eladási ár 350 millió forint, az átlagos ár 431 millió forint, míg a csúcsár 1,8 milliárd forint volt, amely az utóbbi hónapok messze legnagyobb értékű lakóingatlan ügylete a Duna House-nál – közölték.

Ebben a szegmensben a medián négyzetméterár 1,6 millió forint négyzetméterenként, az ügyletek 41 százaléka 1,6 millió forint fölötti, 31 százaléka 2,0 millió forint fölötti négyzetméterenkénti áron zárult. Az ingatlantípusok megoszlása a házak felé billent (72 százalék), a lakások aránya 28 százalék volt. A tranzakciók 84 százaléka Budapesten, zajlott, ezen belül a II. kerület adta a forgalom 48 százalékát, majd a III. és XI. kerület 15-15 százalékkal következett, és az V. kerület 11 százalékkal, a XII. kerület 7 százalékkal. A piaci trendekről kifejtették: a luxus szegmensben a vevők nem szeretnek felújítani. Leginkább a 70-100 négyzetméteres nappalival, legalább öt hálószobával, külön vendégrésszel rendelkező okosházakat keresik, korszerű gépészeti és energiahatékony megoldásokkal, és ahol van legalább 3-4 garázs (nagyobb villáknál akár 6-8 kocsibeálló). Hozzátették: az egységes belső kialakítása – belsőépítészek és lakberendezők bevonásával – ebben a szegmensben felárat jelenthet. Az 1990-2000-es évek belső medencés, mediterrán stílusú “hodályházaira” ma alig van kereslet – jegyezték meg. Az elemzésből kiderült: a luxusingatlan-piacon a jól pozícionált, szépen fotózott, igényes ingatlanok jellemzően 2-4 hónap alatt kelnek el, míg a túlárazott vagy korszerűtlen házak akár évekig is a piacon maradhatnak.

Tovább olvasom