Kapcsolatfelvétel

Otthon

Pazarul élhetnénk csak hulladékból

Létrehozva:

|

Túl sok ételt dobunk ki a szemétbe. Világszerte a megtermelt élelmek 40%-át nem fogyasztjuk el. Egy kanadai pár dokumentumfilmet készített arról, milyen jól lehet létezni a kukákból bányászott ételmaradékokon.

A Just Eat It: A Food Waste Story című filmet a Thesszaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk. Túl sok ehető étel kerül a szemetesekbe. Az ételek mintegy fele a szemétbe kerül a fejlett gazdaságokban, miközben a világban közel egymilliárd ember éhezik. A kidobott élelmiszerek fele is elég lehetne ahhoz, hogy megszűnjön az éhezés a világon.

Az élelmiszerpazarlás több ponton is jelentkezik. A kevésbé fejlett országokban elsősorban a gyártás és az áruelosztás során keletkezik hulladék, az általános élelmiszerhiány ellenére. Ha van ellátmány, a rossz útviszonyok miatt összevissza dülöngélő teherautókban nyomódnak össze a termények. A hűtőszekrények hiánya és a magas hőmérséklet is felgyorsítja a romlási, erjedési folyamatot. A fejlett országokban viszont elsősorban a háztartásoknál keletkezik hulladék, többek között a szükségesnél több és nem megfontolt élelmiszervásárlás, az élelmiszerek nem kellően hatékony felhasználása vagy éppen tárolási hiányosságok miatt. Itthon a legjellemzőbb, hogy a nem megfelelő tárolás miatt kell kidobni élelmiszert. A magyarok 98 százaléka aktívan érdeklődik a fenntartható és költséghatékony otthoni megoldások iránt, 22 százalékukat viszont elsősorban a megtakarítási szándék vezérli. Számos magyar háztartásra jellemző azonban a pazarlás.

Hogy a pazarlás már-már tarthatatlan méreteket ölt, azt jól tudta Grant Baldwin rendező és párja, Jenny Rustmeyer, akik a probléma illusztrálására a következő feladatot tűzték ki: 6 hónapig megpróbálnak úgy élni, hogy enyhítik az élelmiszerpazarlást. Vagyis csakis két módon jutnak élelemhez:

az ismerőseik által nekik ajándékozott, a szavatossági időhatárhoz közeledő élelmiszereket fogyasztják el (tehát megmentik azokat a kidobástól)
egyesenen a kukából, utcai szemétkonténerekből szerzik a napi betevő falatot. A kísérlet végeredményét a Thesszaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon vetítették, Just Eat It: A Food Waste Story címmel.

A teljes cikk itt olvasható.

Otthon

Italos kartonokból gyárt építőanyagot egy hazai cég

Létrehozva:

|

Szerző:

Gipszkartont helyettesítő lapok gyártásába kezdett tetra pak italos kartonok újrahasznosításával a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Zrt. Kaposváron.

Ivan Frantisek, a szlovák érdekeltségű cég vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a beruházás összértéke mintegy 3,9 milliárd forint. Az építőanyagot jelenleg egy kísérleti gépsor készíti, amely mellé jövő januárig további kettőt helyeznek üzembe. Jelezte, számításaik szerint a gyártáshoz évi 50-70 tonna tetra pak csomagolóanyagra lesz szükségük, amely a térségből biztosítható. Hozzátette: a Stavmat további 7,8 milliárd forintból csarnok építését és 10 gépsor üzembe helyezését tervezi Kaposváron a közeljövőben, bízva abban, hogy a termékükre Magyarországon és külföldön is lesz kereslet. Milan Knezo, a gyártási technológiát biztosító GreenCon ügyvezetője arról szólt, hogy a termelés beindulása is bizonyíték arra, milyen fontos a szelektív hulladékgyűjtés. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban elvárás, hogy az építőipar egyre több újrahasznosított anyagot használjon fel. Kiemelte, hogy a három gépsor mintegy 20 embernek ad munkát, de a dolgozók létszáma az új csarnok megépítésével az 50-et is elérheti.

Tovább olvasom

Otthon

Rovarok lepik el Budapestet, de ez a cél

Létrehozva:

|

Szerző:

Folytatódik Idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 “rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron – hangzott el a Főpolgármesteri Hivatal háttérbeszélgetésén.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a tavaly indult, a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már most megmutatkoznak: új, a területre jellemző növényfajok jelentek meg Budapesten. A tapasztalatok alapján néhány dolgon változtatnak, például javítani kívánnak az úgynevezett méhlegelőknél elhelyezett helyszíni tájékoztatáson – mondta. Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: hisz abban, hogy ez egy jó program, amelyet az emberek szeretni fognak. Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta, a Vadvirágos Budapest programhoz hasonlóak nyugat-európai nagyvárosokban és az Egyesült Államokban legalább tíz-tizenöt éves hagyományokra tekintenek vissza. A “túliparosított” mezőgazdaság a rendkívül sok vegyszerrel egyre hatékonyabban pusztítja a hasznos rovarokat, miközben felismerték, hogy ezen hasznos rovarok egyik ökológiai menedékét a nagyvárosok jelentik. A kijelölt területek a hatmillió négyzetméter fővárosi kaszált gyep 4,5 százalékát érintik. Ezeken a helyeken az évi nyolc-tíz helyett csak egy-két alkalommal kaszálnak, így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni.

A klímaváltozás elleni küzdelemról szólva elmondta, hogy az ilyen területeken alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni, mint a kaszáltgyeprészeken. Ha az előbbi területekből sok van a városban, az a helyi klímára, a hőszigetekre kedvező hatást gyakorol – mutatott rá Bardóczi Sándor. A területek átalakulása több évet vesz igénybe, és a természetes átalakulás “csúcsaként” esetenként megjelenhetnek védett növények is. Ugyanakkor már most több védett növényfaj – méhbangó, budai imola, Duna-völgyi csillagvirág – jelent meg több helyen – közölte a főtájépítész. A méhlegelőkön az intenzíven kaszált gyepekhez képest sokszínűbb az elővilág: 2-4-szer több növényfaj és 2,5-szer több és többféle beporzó rovar figyelhető meg.

Bardóczi Sándor kérdésre válaszolva elmondta, a parlagfű nem az olyan területeket szereti, mint amilyenek a kijelölt, regenerálódó helyek, ahol a természetes növényzet egy idő után kiszorítja a parlagfüvet. Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezetője, a Vadvirágos Budapest program szakmai vetője arról beszélt, hogy az elmúlt 50-60 évben vált jellemzővé a nagyvárosokban az intenzív kaszálás, régebben erre nem volt ekkora igény. Ehhez hozzászoktunk, de rájöttünk, hogy az intenzívebben kezelt területek sokkal melegebbek – mondta, kiemelve: ha újra hozzá tudunk szokni az egyébként természetes állapotokhoz, akkor vissza lehet jutni a környezetnek sokkal jobb kezelési módhoz.

A háttérbeszélgetésen közreadott tájékoztató szerint kiderült az is, hogy például a kutyák számára veszélyes toklászok (az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalásza) nem szaporodtak a vadvirágos gyepeken, hiszen ez a gyomnövény éppen a sokszor zavart, rossz állapotú területeken található. Az egyetlen kijelölt terület, ahol kisebb mértékben megjelentek a toklászok – amelyet a Főkert le is kaszált – az Óbudai-sziget egyik korábban rendszeresen letaposott része volt – írták. Kiemelték, a szakemberek az észrevételek és egyeztetések alapján módosítottak több helyszínt vagy kezelési módot. Mint olvasható, a területek kijelölésénél a parkhasználati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, ember által nem vagy alig járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek.

Tovább olvasom

Otthon

Erős érveink vannak az otthoni víztisztítók mellett

Létrehozva:

|

Szerző:

Talán felesleges luxusnak tűnhet az otthoni víztisztítók használata, hosszú távon nagyon jó befektetésnek bizonyulhatnak, ráadásul csökkenthetik a háztartás műanyaghasználatát is.

Magyarországon kifejezetten jó minőségű a csapvíz, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a helyi csővezetékek vagy lokális szennyeződések miatt ne lehessen probléma a tisztaságával. Éppen ezért nagyon sokan nem a csapvizet, hanem ásványvizet fogyasztanak – ez pedig számos környezetszennyezési problémát felvet. De mik a víztisztítók előnyei pontosan?

Csökkentheted vele a műanyagszennyezést

A műanyaghulladékok a környezetszennyezés egyik fő forrásai, Magyarországon két évvel ezelőtt évi 10 ezer tonna, a koronavírus-járvány alatt pedig évi 15 ezer tonna egyszer használatos műanyagot dobtunk ki a kukába. Bár a magyar Klíma- és természetvédelmi akcióterv idén július 1-től tiltja az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, a vizespalackok nem esnek ilyen besorolás alá – még akkor sem, ha nagyon kevesen gyűjtik őket szelektíven, és a szelektív hulladékgazdálkodás rendszere sem a leghatékonyabb. A víztisztítók beszerzésével a csapvíz tisztábbá válik, így az is nyugodtan ihatja, akinek korábban voltak fenntartásai vele szemben – így kevesebb műanyagpalack fogy, és kevesebb kerül a kommunális hulladékba.

Kevesebb vizet használsz a segítségével

Egy jó víztisztító berendezés hozzájárul a felelős vízgazdálkodáshoz is, hiszen, ha már egy ilyen eszközt vásároltál az otthonodba, kisebb eséllyel pazarolod a vizet. Ezen felül, ha nemcsak a csapvizet szűröd vele, kevesebb mosószerre lesz szükséged a mosáshoz, mosogatáshoz (hiszen eleve tisztább vízzel dolgozol), ez pedig megint nagyon jót tesz a környezetnek.

Nőhet a háztartási eszközök hatékonysága

Ha nem megfelelő az otthonodban a vízminőség, annak a háztartási eszközök is kárát láthatják, idővel ugyanis csöveikben felgyülemlik a szennyeződés, ami rontja a hatékonyságukat. Ez a megfelelő vízszűrőkkel megelőzhető, így akár évekkel is meghosszabbíthatod az eszközök élettartamát, a hatékonyságukról nem is beszélve. Éppen ezért tényleg nemcsak az ivóvízre kell gondolni, ha vízszűrésről beszélünk, hanem a többi vízforrásra is – léteznek a lakás többi pontján dolgozó víztisztítók is, amelyek nagyon hasznosak lehetnek.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák