Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pusztító villámárvizekre készülhet Kalifornia a jövőben

Nagy területen pusztító villámárvizekkel kell szembenéznie a jövőben a ma történelmi szárazsággal küzdő Kaliforniának, amelyek nagyobb kárt okozhatnak majd, mint egy erős földrengés – állapították meg a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.

Létrehozva:

|

A Science Advanced folyóiratban megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás már most megkétszerezte a katasztrófát okozó árvizek esélyét, a jövőben pedig ma még elképzelhetetlen nagyságrendűek lehetnek az áradások. Daniel Swain, az egyetem klímatudósa, a tanulmány egyik szerzője a CNN-nek azt mondta, olyan nagyságrendű áradásokra kell gondolni, mint amilyenek Saint Louis környékén és Kentucky állam keleti részén pusztítottak a nyáron, csak jóval nagyobb területen, akár Kalifornia állam egészét érintően. A tanulmány szerint Kalifornia klimatikus adottságai miatt természetesen módon kitett a hirtelen kialakuló áradásoknak, amit a klímaváltozás még erősíthet is.

Az elmúlt napokban Kalifornia keleti részén, valamint Nevada és Arizona állam sivatagos részén rendkívüli esőzések okoztak károkat. Las Vegas utcáit víz árasztotta el, és a világ legszárazabb vidékének számító Death Valley-ben három óra alatt egyévnyi csapadék hullott. A károkat okozó erős monszun pozitív hatásokkal is jár, a sivatag kivirágzott és enyhült a Kaliforniát régóta sújtó vízhiányt. Az Amerikai Aszályfigyelő Központ közlése szerint Arizona és Új-Mexikó nagyobb részén, a kaliforniai sivatagban és Nevada déli felén az átlagos csapadék kétszerese esett az elmúlt két hónapban. Az ország középső részén, Saint Louis város környékén és Kentucky állam keleti részén két hete voltak heves esőzések. Kentuckyban a katasztrófahelyzetet feloldották, és már az újjáépítésen dolgoznak. Az állam kormányzója pénteken jelentette be, hogy az áradások halálos áldozatainak száma 39-re emelkedett.

Advertisement

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Advertisement

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

Advertisement

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

Advertisement

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák