Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rekordhoz közel a hazai fásítás: százezredik fa jöhet 2026-ban

Elindult a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A program 2020-as indulását követően a tervek szerint idén elültetik a százezredik fát – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei Jánossomorján, írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, kiemelte, hogy a településfásítási program a rendszerváltozás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, amelynek célja a vidéki, tízezer fő alatti települések zöldítése és környezeti állapotának javítása. Nagy István hangsúlyozta, hogy Győr-Moson-Sopron vármegye is aktív részese a programnak, 2020 óta 5775 fát ültettek el, a tavaszi szezonban pedig további 230 fát szállítanak ki vármegyeszerte. A mostani ültetési szakaszban 20 közönséges nyír, 27 korai juhar, 16 amerikai hárs, 17 magas kőris és 30 kislevelű hárs mellett 120 gömb szivarfa kerül ki a települések utcáira, ezek közül Jánossomorján ezúttal 10 amerikai hársat, 10 korai juhart és 10 magas kőrist ültetnek el – sorolta. A miniszter elmondta, hogy a faültetés hathatós segítséget jelent az éghajlatváltozásból fakadó kihívások kezelésében, ezért a kormány által elindított nagyszabású fásítási program nem áll meg a települések határainál.

“Elkötelezettek vagyunk az erdők megőrzése és gyarapítása mellett, stratégiai elemként tekintünk rájuk, azon dolgozunk hogy a hazai erdők állapota, alkalmazkodó képessége tovább javuljon, a területük bővüljön, a fenntartásukban részt vevő gazdálkodók pedig versenyképesek tudjanak maradni” – fűzte hozzá a miniszter. Kitért arra is, hogy az élhetőbb környezet érdekében a kormány azt a célt tűzte ki, hogy az ország fával borított területét 24-ről 27 százalékra növelje. Ezzel a céllal indult el 2019-ben az Országfásítási program, amelyben csaknem 200 millió fát ültettek el országszerte – mondta. Az erdőkről való stratégiai gondolkodás a támogatás politikában is megjelenik, 2014 és 2023 között a Vidékfejlesztési programban 67 milliárd forintot fordítottak erdőtelepítésre, a KAP stratégiai tervben pedig további 64 milliárd forint áll rendelkezésre a fával borított területek arányának növelésére – idézte fel.

Hozzátette, hogy a támogatási rendszer nemcsak az új erdők telepítését segíti, hanem az ültetés utáni gondozását is. Az erdőtelepítési felhívás lehetőséget ad új erdő létrehozására vagy ipari célú fás ültetvények telepítésére és a gazdálkodók a telepítést követően még 12 éven keresztül kompenzációban részesülnek a kieső mezőgazdasági jövedelem után. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy külön figyelmet fordítanak a mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők kialakítására is, amelyek abban segítenek, hogy az agrár területek hozzájáruljanak a klímaváltozás mérsékléséhez. Ebben a kezdeményezésben az agrártárca partnere egyebek mellett a Kék Bolygó Alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank is.

Advertisement

Nagy István elmondta, hogy az újszülöttek erdeje programban az erdészeti állami társaságok már több mint négymillió fát ültettek el és 620 hektárnyi erdőt hoztak létre, a mintafásítási programban pedig több mint hétmillió fát ültettek el.

Advertisement

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Advertisement

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák