Zöldinfó

Riasztó előrejelzés: akár 3 fokkal is nőhet Magyarország átlaghőmérséklete

Melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe.

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2026-05-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció – hangzott el a HungaroMet Nonprofit Zrt. által szervezett szakmai konferencián, Budapesten, amelyen a szakértők beszámoltak az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratóriumban végzett kutatási eredményeikről. Szanka Gábor Gyula, a HungaroMet Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, nem kérdés, hogy megváltozott a klíma, a korábbi “ökölszabályok” – például, hogy a Balatonnál a Bakony felől érkeznek a viharok – már nem érvényesek. Hozzátette: a projektben számszerűsíthetően, előrejelzés formájában be tudják mutatni, milyen klímára lehet számítani a Kárpát-medencében 2100-ig, ami megalapozhatja az adaptációs döntéseket. Fontos megérteni a folyamatokat, hogy felkészüljünk és alkalmazkodjunk hozzájuk – fogalmazott az alternativenergia.hu.

Szépszó Gabriella, a klimatológiai és kutatás-fejlesztési igazgatóság vezetője arról beszélt, ahogy a HungaroMet Nonprofit Zrt. az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében az elmúlt években számos fejlesztést végzett a klímaváltozással kapcsolatos tudományos vizsgálatok és az ismereterjesztés támogatására. Mint mondta, az éghajlatváltozás vizsgálatához elengedhetetlen a térben és időben jó minőségű meteorológiai alapadatok használata, ezért a HungaroMet számos adatot digitalizált és előállította a vizsgálathoz szükséges adatsorokat. Az adatok alapján többféle modellfuttatást végeztek az évszázad végéig várható éghajlatról, és vizsgálták a klímaváltozás hatásait mások mellett a városokra és a levegőminőségre. A https://klimadat.met.hu/ oldalon elsősorban hőmérsékleti és csapadékértékeket közölnek, de egy fejlesztés nyomán az adatok pontosabban mutatják majd ezeknek az indikátoroknak a változását. A projektben egy új éghajlati portált is kialakítanak, ahol az éghajlatváltozással kapcsolatos adatokat, háttérinformációkat gyűjtik össze, többek között Magyarország digitális éghajlati atlaszát is elkészítették. Az eghajlat.met.hu oldal várhatóan június első hetében válik elérhetővé a nagyközönség számára.

Izsák Beatrix, az Éghajlatkutatási Osztály munkatársa rámutatott, hogy az elmúlt évtizedek változásainak vizsgálatához milyen fontosak a jó minőségű mérési adatsorok. Ezek érdekében a nyers mérési adatokon homogenizációt végeznek, amellyel kiszűrik a különböző okokból eredő “adattöréseket”. Bordi Sára, a klímamodellező csoport munkatársa elmondta: a különböző modellek egyeznek abban, hogy az évszázad végére nőni fog a középhőmérséklet Magyarországon, és minél “pesszimistább” a modell, annál nagyobb ez a növekedés, akár a 3 Celsius-fokot is elérheti. A modellek szerint több csapadékra van esély, de ez inkább a téli időszakban fog megjelenni, a nyarak egyre szárazabbak lesznek. Duics-Korosecz Lilla, a Klímamodellező Csoport munkatársa elmondta, Budapestre és Szegedre mint városi hőszigetekre vizsgálták a klímaváltozás várható hatásait. Mindkét város esetében várhatan nőni fog az átlaghőmérséklet, Budapesten 1,7-3,9 fokkal, Szegeden 1,6-3,5 fokkal. Többek között a nyári napok – amikor a hőmérséklet csúcsértéke meghaladja a 25 fokot – száma is nőni fog mindkét városban, de Szegeden a 2041-2070 közötti időszakban tízzel több, körülbelül 90-100 ilyen nap várható, mint Budapesten.

Elmondta: vizsgálták a modellekben azt is, hogyan csökken a városi hősziget intenzitása például a tetők és utak fényvisszaverő képességének növelésével. Azt találták, hogy a tetők és utak fényvisszaverő képességének csökkentése a kétméteres szinten nem okozott érdemi hőmérséklet-csökkenést, de a felszín hőmérsékletében akár tízfokos csökkenést is eredményezhet. A HungaroMetnél vizsgálták a klímaváltozás levegőminőségre gyakorolt hatását is, erről Ferenczi Zita, a levegőminőség-modellezési és emissziós osztály munkatársa számolt be. Mint mondta, a modellek szerint a legtöbb szennyezőanyag esetében javulás várható, ami elsősorban a klasszikus légszennyezők kibocsátásának feltételezett csökkentésének köszönhető. A modellek szerint csökkenni fog a nitrogén-dioxid mennyisége, leginkább a városi területeken, elsősorban a közlekedésből származó emisszió csökkenése miatt. A 10 mikronnál kisebb légköri aeroszolok esetében vidéken javulás várható, de a városokban – elsősorban az ipari tevékenység növekedése és a lakossági tüzelésből származó kibocsátás miatt – várhatóan kismértékben emelkedni fog.

Felhívta a figyelmet arra: az ózon azonban továbbra is kihívást jelent, a modellek szerint a koncentrációja a talajközeli rétegben emelkedni fog, elsősorban augusztusban. Ennek oka, hogy a melegebb klíma felgyorsítja azokat a kémiai folyamatokat, amelyek során az ózon képződik, de a megváltozott időjárási viszonyok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a felszín közelében feldúsuljon. Az ózonterhelés növekedése hatással lesz a növényzetre, elsősorban a fákra, de a haszonnövényeknél is terméskiesést okozhat – hívta fel a figyelmet.

Kapcsolódó tartalom:Kárpát-medence klímaváltozás klímavészhelyzet környezetvédelem

Zöldinfó

Rekordméretű vb, rekordméretű kibocsátás: nagy árat fizethet a bolygó

Minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet az idei futball-vb.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A három országban, 16 helyszínen rendezett, 48 csapatos világbajnokság a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet: a kibocsátások döntő része a repülésre épülő logisztikából származik – írja az alternativenergia.hu. Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője szerint miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA kommunikációjában hangsúlyos cél a klímavédelem, a földrajzilag szétszórt rendezési modell, a szurkolói utazások, az extrém hőség és a fosszilis szponzoráció egyre inkább megkérdőjelezik e vállalások hitelességét.

Miközben sokan találgatják és fogadnak arra, ki nyeri a tornát, a „vesztes” kiléte már most egyértelmű: maga a bolygónk. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett világbajnokság minden eddiginél nagyobb léptékű: a korábbi 32 helyett már 48 válogatott vesz részt, 104 mérkőzést játszva három hatalmas területű országban, 16 különböző helyszínen. A városok között sok esetben több mint 4000 kilométer a távolság, amelyet a jelenlegi egyesült államokbeli infrastruktúrát ismerve reálisan csak repülővel lehet megtenni.

A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) kommunikációjában a klímavédelem hangsúlyos célként jelenik meg, a gyakorlatban azonban ezek a vállalások egyre nehezebben tűnnek hitelesnek. Gianni Infantino 2022-ben még azt ígérte, hogy a katari világbajnokság karbonsemleges lesz, és a szervezet hosszú távú tervei szerint 2040-re elérné a klímasemlegességet. Bár ez a stratégia nem kizárólag a világbajnokságokra vonatkozik, a torna logisztikáját, a szurkolói utazásokat és a teljes kibocsátási képet nézve egyre nehezebb valódi fordulatként értelmezni a sportág környezeti terhelésében.

A klímaváltozás már a játékosok és a szurkolók biztonságát is veszélyezteti

A stadionokban közben nemcsak a hangulat, hanem a hőmérséklet is egyre forróbbá válik. A klímaváltozás következtében kialakuló extrém időjárási viszonyok a játékosok, a szurkolók és a szervezők biztonságát is veszélyeztethetik. Ennek egyik példája, hogy a Philadelphiában rendezett Franciaország–Irak mérkőzést több órára is félbe kellett szakítani a heves esőzés, az erős szél és a villámlás miatt. Emellett az extrém hőség is komoly kihívást jelent a világbajnokság megrendezése során: az előrejelzések szerint a torna 16 helyszíne közül 14-ben a WBGT-érték (a kicsit fura nevű ún. nedves gömbhőmérsékleti index – amely a hőmérsékletet, páratartalmat, napsugárzást és szélhatást együtt vizsgálva mutatja meg az emberi testre való hőterhelést) meghaladja a 28 °C-ot, ami már egészségügyi kockázatot jelenthet a sportolók számára. Ráadásul az Egyesült Államokban a statisztikák szerint a hőség több halálesetet okoz évente, mint bármilyen más szélsőséges időjárási jelenség. Tehát az extrém hőmérséklet és a hőhullámok nemcsak a játékosokra, hanem valamennyi résztvevőre kockázatot jelentenek.

A repülésre épülő rendezés teszi kiugróvá a vb karbonlábnyomát

A probléma gyökere a földrajzilag szétszórt rendezési modell, ahol a csapatok és szurkolók milliói kényszerülnek folyamatos repülésre a mérkőzések között. Ezt jól mutatja, hogy az üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátások döntő része – mintegy 85 százaléka – a légi közlekedéshez köthető. A csapatok és stábok a nagy távolságok miatt akár több száz vagy több ezer kilométert repülnek egyik mérkőzésről a másikra. Például Bosznia-Hercegovina válogatottja a csoportmeccsei során több mint 5000 kilométert utazott Toronto, Los Angeles és Seattle között. Ez több, mint a Lisszabon-Moszkva távolság.

Ehhez társul a szurkolók utazása is: több millió néző mozdul meg, ami tovább növeli a kibocsátásokat. A BBC becslése szerint egy angol szurkoló, aki végig követi csapatát a tornán egészen a döntőig, önmagában körülbelül 3,5 tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe. Így egyetlen mérkőzés teljes karbonlábnyoma – az utazásokkal együtt – akár 72 ezer tonnára is rúghat, ami megegyezik 48 000 autó átlagos éves kibocsátásával. Összességében az előrejelzések szerint az idei futball-világbajnokság lehet a történelem legnagyobb ÜHG-kibocsátású sporteseménye, mintegy 9 millió tonna kibocsátással, ami közel kétszerese az előző tornák mértékének, és majdnem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpia kibocsátásának. Némi vigaszt ad, hogy a világbajnoksághoz szükséges stadionok már rendelkezésre állnak, így legalább az építkezések nem növelték tovább a torna ökológiai lábnyomát.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség nem igazán töri magát a bolygóért…

Mindeközben a FIFA többéves partnerséget kötött egy szaúd-arábiai olajvállalattal, az Aramco-val, amely a világ egyik legnagyobb vállalati szén-dioxid-kibocsátója, és 1965 óta a globális kibocsátások több mint 4 százalékáért felel. Összehasonlításképpen Oroszország is valamivel több mint 4 százalékáért felel a globális kibocsátásoknak évente.

Ez a környezetterhelő tendencia a következő világbajnokságok esetében sem látszik megtörni: 2030-ban a torna három kontinensen zajlik majd (igaz, a dél-amerikai helyszínek összesen 3 meccset érintenek, a nagyja Spanyolország-Portugália-Marokkó területén oszlik el, azaz a mostani világbajnokságnál jóval kisebb területen), 2034-ben pedig Szaúd-Arábia lesz a rendezvény házigazdája. Az előbbinél a nagy távok miatti utazások (a 3 kihelyezett meccs miatt) és a világ legnagyobb focistadionjának építése, míg az utóbbinál az építeni tervezett 11 új stadion és annak energiafelhasználása (beleértve a nézőtéri hűtést) okoznak majd komoly környezeti kihívást.

…miközben a futballnak lenne ereje a klímavédelemhez

Ugyanakkor léteznek előremutató nemzetközi kezdeményezések is. Az ENSZ Football for the Goals programja például a futball közösségén keresztül igyekszik támogatni a fenntartható fejlődési célok elérését. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is aktívan dolgozik a 2040-es klímasemlegességi célok elérésén, és 2024-ben elindította saját egységes karbonlábnyom-kalkulátorát, amely lehetővé teszi, hogy a klubok és a szövetség is nyomon kövessék kibocsátásaikat. Emellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap a stadionok és a futballhoz szükséges infrastruktúra fenntarthatóbbá tétele: az UEFA EURO 2024 klímaalapon keresztül több mint 2300 németországi klub nyújtott be pályázatot, amelyek közül 80 kiválasztott klub összesen 2,3 millió euró támogatásban részesült létesítményeik korszerűsítésére, például napelemek, LED-világítás és hőszivattyúk telepítésére, valamint elektromos buszok beszerzésére.

Az UEFA emellett az edukációban is fontos szerepet vállal: egy közös UEFA–Európai Bizottság televíziós kampányt is indított #EveryTrickCounts címmel, amelyben korábbi sztárjátékosok – többek között Luís Figo és Gianluigi Buffon – mutatják be, hogy a mindennapi élet apró változtatásai is érdemben hozzájárulhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Hiszen ahogy Nigel Topping, a COP26 magas szintű klímaügyi nagykövete is fogalmazott: „Sok szempontból a futball ugyanazokat a készségeket igényli, amelyekre a klímaválság kezeléséhez is szükségünk lesz: kitartást, alkalmazkodóképességet és egy valóban együttműködő, ‘teljes csapatként’ működő megközelítést.” Talán egy napon a FIFA is elkötelezi magát amellett, hogy a nagymértékű ÜHG-kibocsátás helyett a fenntarthatósági célok szolgálatába állítsa a sport által összefogott globális közösséget.

Tovább olvasom