Otthon

Rovarok lepik el Budapestet, de ez a cél

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-05-18

Szerző:

Hell

Folytatódik Idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 “rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron – hangzott el a Főpolgármesteri Hivatal háttérbeszélgetésén.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a tavaly indult, a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már most megmutatkoznak: új, a területre jellemző növényfajok jelentek meg Budapesten. A tapasztalatok alapján néhány dolgon változtatnak, például javítani kívánnak az úgynevezett méhlegelőknél elhelyezett helyszíni tájékoztatáson – mondta. Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: hisz abban, hogy ez egy jó program, amelyet az emberek szeretni fognak. Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta, a Vadvirágos Budapest programhoz hasonlóak nyugat-európai nagyvárosokban és az Egyesült Államokban legalább tíz-tizenöt éves hagyományokra tekintenek vissza. A “túliparosított” mezőgazdaság a rendkívül sok vegyszerrel egyre hatékonyabban pusztítja a hasznos rovarokat, miközben felismerték, hogy ezen hasznos rovarok egyik ökológiai menedékét a nagyvárosok jelentik. A kijelölt területek a hatmillió négyzetméter fővárosi kaszált gyep 4,5 százalékát érintik. Ezeken a helyeken az évi nyolc-tíz helyett csak egy-két alkalommal kaszálnak, így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni.

A klímaváltozás elleni küzdelemról szólva elmondta, hogy az ilyen területeken alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni, mint a kaszáltgyeprészeken. Ha az előbbi területekből sok van a városban, az a helyi klímára, a hőszigetekre kedvező hatást gyakorol – mutatott rá Bardóczi Sándor. A területek átalakulása több évet vesz igénybe, és a természetes átalakulás “csúcsaként” esetenként megjelenhetnek védett növények is. Ugyanakkor már most több védett növényfaj – méhbangó, budai imola, Duna-völgyi csillagvirág – jelent meg több helyen – közölte a főtájépítész. A méhlegelőkön az intenzíven kaszált gyepekhez képest sokszínűbb az elővilág: 2-4-szer több növényfaj és 2,5-szer több és többféle beporzó rovar figyelhető meg.

Bardóczi Sándor kérdésre válaszolva elmondta, a parlagfű nem az olyan területeket szereti, mint amilyenek a kijelölt, regenerálódó helyek, ahol a természetes növényzet egy idő után kiszorítja a parlagfüvet. Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezetője, a Vadvirágos Budapest program szakmai vetője arról beszélt, hogy az elmúlt 50-60 évben vált jellemzővé a nagyvárosokban az intenzív kaszálás, régebben erre nem volt ekkora igény. Ehhez hozzászoktunk, de rájöttünk, hogy az intenzívebben kezelt területek sokkal melegebbek – mondta, kiemelve: ha újra hozzá tudunk szokni az egyébként természetes állapotokhoz, akkor vissza lehet jutni a környezetnek sokkal jobb kezelési módhoz.

A háttérbeszélgetésen közreadott tájékoztató szerint kiderült az is, hogy például a kutyák számára veszélyes toklászok (az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalásza) nem szaporodtak a vadvirágos gyepeken, hiszen ez a gyomnövény éppen a sokszor zavart, rossz állapotú területeken található. Az egyetlen kijelölt terület, ahol kisebb mértékben megjelentek a toklászok – amelyet a Főkert le is kaszált – az Óbudai-sziget egyik korábban rendszeresen letaposott része volt – írták. Kiemelték, a szakemberek az észrevételek és egyeztetések alapján módosítottak több helyszínt vagy kezelési módot. Mint olvasható, a területek kijelölésénél a parkhasználati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, ember által nem vagy alig járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek.

Otthon

Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik

Az építőiparban komoly tartalékok vannak az energiamegtakarítás tekintetében, hiszen szinte unásig ismételt közhely, hogy Magyarország összes energiafelhasználásának nagyjából 40%-a az épületállományhoz köthető.

Létrehozva:

1 hét telt el a létrehozás óta

2025-09-08

Szerző:

Hell

A zéró-karbon kibocsátáshoz vezető út egyik sarkalatos pontja pedig, hogy nem az energiaszámlán szereplő összeg, hanem az energiafelhasználás csökkentése a cél. Ebben az akár olyan aprónak tűnő lépés is sokat számíthat, mint egy nagyberuházás zsaluhasználatának pontos tervezése.

Kezdjük egy példával az építőiparból! Egyre több kivitelező ismeri fel, hogy akár a teljes beruházás költségeihez mérten elsőre akár csekélynek tűnő tételek, mint pl. a zsalutervezésen vagy a zsaluk optimális logisztikáján milyen komoly költségmegtakarítás érhető el, ami ebben az esetben a környezetterhelés csökkentésével is együtt jár. Ma már minden, a hírnevére adó vállalat az ilyen részletekre is odafigyel.

Napi szinten vagyunk tanúi a szemléletváltásnak, hiszen az ipar, és az építőipar szereplői is, az általuk kínált termékekbe és szolgáltatásokba beépült energia csökkentését egyre inkább üzleti előnyként, haszonérvként definiálják. Érdemes leszögezni, hogy a működéshez felhasznált energia mérséklése részben törvényileg is szabályozott, de a cégek jól felfogott érdeke is. Ez az építőipar szereplői elé is megoldandó feladatokat állít.

A globális vállalatoknál is sok apró lépés vezet ahhoz, hogy a zéró karbon- kibocsátás elérése érdekében tett erőfeszítések eredményei érzékelhetők, számszerűsíthetők legyenek. Jóllehet egyre többen hozzák nyilvánosságra az éves gazdasági jelentésük mellett a fenntarthatósági jelentésüket is, szakértők szerint a nemzetközi porondon jelentős cégek a zéró karbon- kibocsátás irányába tett lépéseikkel még jócskán az útkeresés szakaszában vannak. A kezdeti eredmények azonban sokszor rávilágítanak arra, hogy a szemléletformálás szerepe ebben a kérdésben is döntő lesz. Ezek között Botta D. Mihály, a Meva Zsalurendszerek Zrt. magyarországi és a Meva globális vállalat ausztriai ügyvezető igazgatója az építkezések zsaluhasználatának körültekintő tervezésére hívja fel a figyelmet. „Egy épület energiafelhasználásának kalkulációjához kétségkívül hozzátartozik az építéskor felhasznált termékek, műszaki megoldások előállításához igénybe vett energia is. Egyre többször szükséges az ezeket a tételeket is tartalmazó energiamérleg elkészítése. A számunkra piacot adó, jelentős betonhasználattal járó beruházások teljes költségvetésében könnyedén az elenyésző tételek közé sorolhatja bárki a bérelt vagy a saját zsaluparkhoz köthető költségtételeket. Tény azonban, hogy körültekintő zsalutervezéssel és pontos logisztikával akár százmillió forintos megtakarítás is elérhető. A felhasznált energia pedig, cégünk piacvezető innovációja, a műanyag zsaluhéjak használatával tovább csökkenthető, és az energiamérlegben is feltüntethető lesz. Ez is a szükséges szemléletváltás része, amely mind felhasznált energiában, mind pedig forintban kifejezhető előnyt kínál.” – mutat rá a szakember a gazdaságossági szempontok között az egyik, közvetlenül a kínált műszaki megoldáshoz köthető előnyre.

Ez azonban a Meva életében is csupán egy a sok közül. A területen fontos szerep jut a lassan két éve Dunakeszin birtokba vett, és minden egyes elemében a fenntartható működés elveit szem előtt tartó új, Meva regionális logisztikai bázisra, ahonnan megindult a szolgáltatásexport a nyugat-európai piacokra.

Beérett az évtizeddel korábbi innováció

Nem a Meva az egyetlen cég, ahol a fenntarthatóságra való törekvés megelőzte a mai előírásokat. A cég ugyanis piacvezető a több mint 20 éve bevezetett, számtalanszor felhasználható műanyag zsaluhéjak területén. A 100%-ban famentes zsaluhéj a ugyanis a 2000-es évek elején került a cég kínálatába, ami a gyakorlatilag végtelen számú felhasználási lehetőségének köszönhetően jelentősen csökkenti a fa zsaluzatok alkalmazásának szükségességét. „Akkor még senki nem gondolhatta, hogy az innováció több mint 20 év múlva válik igazi piaci értékké, kínál versenyelőnyt és lehet egyidőben az építőipar fenntarthatósági törekvéseinek egy eleme, vagy éppen élharcosa. Ami akkor még csak vágyott eredmény volt, az mára már bevált valóság. A műanyag zsaluhéj azóta is a Meva piacvezető és egyedülálló műszaki megoldása. Tartósságára és stabil, megbízható használatára mi sem jobb bizonyíték, mint hogy az elsőként gyártott zsaluhéjak egy részét még ma is használják, valamint az, hogy a zsaluhéjakra adott 7 éves garanciális időben még soha egyetlen reklamáció nem érkezett.” – emelte ki a magyar piacon 38 főt foglalkoztató, a tavalyi évben 2,337 Mrd árbevételt elérő vállalat vezetője.

(Mi a műanyag zsaluhéj lényege? A Meva műanyag zsaluhéja elnyűhetetlenül tartós, rendelkezik a rétegelt falemez zsaluhéjak összes pozitív tulajdonságával, amit kiegészítenek a műanyag zsaluhéjak kínálta előnyök, mint az egyszerű formázhatóság, javíthatóság, és bármilyen építési geometriához való rugalmas alkalmazhatóság.)

A Meva a világ minden táján jelentős beruházásokon van jelen, és komoly erőfeszítéseket tesz energiafelhasználásának globális csökkentése terén. Ennek egyik példája a magyarországi új logisztikai bázis. Ha érdeklik a részletek, ismerje meg a dunakeszi telephely műszaki megoldásait.