Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szolárvirág nyílik egy bécsi szeméttelepen

Létrehozva:

|

Május eleje óta egy öt méter magas szolárvirág díszlik a bécsi Deponie Rautenwegen. A különleges naperőmű egy átlagos háztartás éves szükségletének megfelelő mennyiségű áramot termel.

Beindításkor kibontja szirmait, majd a nap felé fordul az az öt méter magas szolárvirág, amelyet május elején adtak át a Deponie Rautenwegen, Bécsben. A különleges naperőmű évente körülbelül 3.000 kilowattórányi áramot termel, ami egy átlagos háztartás éves szükségletének felel meg. Az így nyert áramot elsősorban a szeméttelepen a látogatók számára rendelkezésre álló kisvonat, a 48er-Tatzelwurm feltöltésére használják, a felesleget pedig a telep hálózatába táplálják be.

A bécsi köztisztaságiak, az MA48 mindig is nagy hangsúlyt fektetett a környezetvédelemre és a megújuló energiahordozókra. A központi épületüket például zöld homlokzat szigeteli, a 85 focipályának megfelelő nagyságú szeméttelepen, a Deponie Rautenwegen pedig – ahol a hulladékégetőkből származó salakot tárolják –, ritka pinzgauer kecskék élnek. A 60 hektáros területen május és október között péntekenként és minden hónap első szombatján nyilvános telepvezetést is tartanak, amin bárki résztvehet.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák