Zöld Energia
Szolárvirág nyílik egy bécsi szeméttelepen

Május eleje óta egy öt méter magas szolárvirág díszlik a bécsi Deponie Rautenwegen. A különleges naperőmű egy átlagos háztartás éves szükségletének megfelelő mennyiségű áramot termel.
Beindításkor kibontja szirmait, majd a nap felé fordul az az öt méter magas szolárvirág, amelyet május elején adtak át a Deponie Rautenwegen, Bécsben. A különleges naperőmű évente körülbelül 3.000 kilowattórányi áramot termel, ami egy átlagos háztartás éves szükségletének felel meg. Az így nyert áramot elsősorban a szeméttelepen a látogatók számára rendelkezésre álló kisvonat, a 48er-Tatzelwurm feltöltésére használják, a felesleget pedig a telep hálózatába táplálják be.
A bécsi köztisztaságiak, az MA48 mindig is nagy hangsúlyt fektetett a környezetvédelemre és a megújuló energiahordozókra. A központi épületüket például zöld homlokzat szigeteli, a 85 focipályának megfelelő nagyságú szeméttelepen, a Deponie Rautenwegen pedig – ahol a hulladékégetőkből származó salakot tárolják –, ritka pinzgauer kecskék élnek. A 60 hektáros területen május és október között péntekenként és minden hónap első szombatján nyilvános telepvezetést is tartanak, amin bárki résztvehet.

Zöld Energia
Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti Magyarországon a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás pedig a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz felhasználását teszi feleslegessé – közölte a KPMG az MTI-vel.

A tanácsadó cég emlékeztetett: a kötelezettségi rendszer lényege, hogy a “szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (leegyszerűsítve az energiakereskedőket), amelyek nem teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat.
A KPMG jelezte: bár az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer elvileg a lakossági, a közintézményi és a vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, számításaik szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. A tanácsadó cég szakemberei szerint a rendszer működése még számos problémát vet fel. A rendszerbe épített ösztönzők ugyanakkor már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. Míg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első két évében a kötelezettek inkább kifizették a büntetést, addig 2023-tól már megéri a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, illetve annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét – fejtette ki a közleményben Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a valódi napelemes tetőcserép
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A NAV több mint 80 millió forintot zárolt egy társaságnál
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Ismét változhat a napelemes rendszerek elszámolása?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Engedélyezik az erkélyre szerelhető napelemeket Bécsben
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés