Zöldinfó
Talaj, tudás, tudomány: a VI. Öko Expo a fenntartható agrárium jövőjéről
Az ökogazdaságok területe megduplázódott Magyarországon, mégis a termékek csaknem 90 százaléka feldolgozatlanul hagyja el az országot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ökológiai gazdaságokban előállított termékek csaknem 90 százaléka alapanyagként elhagyja az országot és feldolgozott formában, magas áron kerül vissza a hazai boltok polcaira – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján – írta meg az alternativenergia.hu. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kétnapos szakmai rendezvényének idén a Debreceni Egyetem Innovációs Központja ad helyet, a témák között szerepel egyebek mellett a talajminőség, a regeneratív gazdálkodás és a pályaorientáció is. 2019 és 2021 között mintegy 661 ezer hektáron folyt környezettudatos gazdálkodás hazánkban, emellett további 130-150 ezer hektáron zajlott az ökológiai gazdálkodás. 2021 és 2024 között megduplázódott, 1,2 millióra nőtt a környezettudatos gazdálkodásba vont termőhelyek nagysága és az ökogazdaságok területe is meghaladta a 300 ezer hektárt – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján.
– Ilyen dinamikus fejlődéssel kevés ország büszkélkedhet, akik így tudnak vigyázni, megóvni teremtett világuk értékeit és szigorú előírások mellett tudnak gazdálkodni. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy növelnünk kell az alkalmazkodóképességünket, hiszen változik a környezet, a klíma. A tudást, az információt és az innovációt bele kell vinni a mindennapi gazdálkodásba az eredményesség érdekében. Ez a szakmai találkozó lehetőséget teremt az együtt gondolkodásra, arra, hogy beszéljünk a problémákról és hogy megoldásokat állítsunk a gazdatársadalom elé – mondta az eseményen Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Balla György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja beszédében egyebek mellett a talajvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. – A Föld talaja egy ökoszisztéma, melyre vigyázni kell, óvni érdemes. Ha ez nem történik meg, megszűnik egy láncszem, mely a földi élethez nélkülözhetetlen. Erre a láthatatlan világra vigyáznak önök, gazdálkodók. Az ökológiai gazdálkodást pedig össze kell kapcsolni a tudományos kutatással, a kutatókkal, mert csak tudományos eredmények birtokában vívhatják meg önök és mi is a harcunkat – jelentette ki Balla György. Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes szerint az agráriumban elengedhetetlen a minőség- és a hatékonyságnövelés.
– A gazdasági elemek és körülmények, a klíma változása mind-mind azt mutatják, hogy csak akkor tudunk előre lépni, ha a hatékonyságot növeljük és a minőséget javítjuk. Az Öko Expo a közös gondolkodás alappillére lehet, amely segítheti, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a hazai élelmiszeriparban az ökológiai szemlélet. A Debreceni Egyetem precíziós agráreszközparkjának és szolgáltatásainak bemutatásával szeretné láttatni, hogy milyen előremutatóan tudjuk vizsgálni a betegségeket, az inváziókat, illetve a termésbecslést – emelte ki Harsányi Endre.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke online üzenetben köszöntötte a szakmai találkozó látogatóit. Jakab István kiemelte: az ágazat fejlődése számára fontos lenne, hogy a hazánkban megtermelt, magas hozzáadott értékkel előállított, ökológia termesztésből származó termékek ne feldolgozatlanul, alapanyagként hagyják el az országot. – Egy az egészség, nincs külön humán-, állat- és talajegészség. Csak egészséges talajban lehet egészséges növényt termeszteni, csak azok az állatok lehetnek egészségesek, amelyek egészségesen táplálkoznak, és mi is csak akkor lehetünk egészségesek, ha egészséges növényeket és egészséges állatokat fogyasztunk. A legreálisabb kompromisszum a fenntarthatóság okán az ökológiai gazdálkodás – jelentette ki Szólláth Tibor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar vármegyei elnöke hangsúlyozta: az ökológiai termékek alapanyagának hazai feldolgozása és a közétkeztetésbe való becsatornázása nagyban segítené a bioélelmiszerek népszerűségének és piacának növekedését. Szólláth Tibor az ágazat jövője szempontjából meghatározónak nevezte a Debreceni Egyetem támogatását. Véleménye szerint az intézmény vezető szerepet tölthet be az ökológia gazdálkodás területén. A rendezvény keretében Veres Szilvia, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese bemutatta az Agrár- és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúrát. Az egyetemi hálózat az egyetlen klaszter, amely bekerült agrár- és élelmiszertudomány területen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrája közé.
Az idei Öko Expón bemutatták Manninger G. Adolf A talaj sekély művelése című könyvének fakszimile kiadását. A könyv megjelenését a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem támogatta. Manninger G. Adolf munkásságát Fekete István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tanársegédje foglalta össze.bA kétnapos rendezvényen több mint 40 kiállító mutatja be termékeit, miközben az ágazat hazai és nemzetközi szakemberei megvitatják az aktuális kérdéseket, fejlesztési irányokat. Idén kiemelt szerepet kap az úgynevezett rövid ellátási lánc megvalósítása, a hatékony és intenzív, valamint a versenyképes ökotermelés.
Zöldinfó
A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon
1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.
Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.
A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt
