Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Talaj, tudás, tudomány: a VI. Öko Expo a fenntartható agrárium jövőjéről

Az ökogazdaságok területe megduplázódott Magyarországon, mégis a termékek csaknem 90 százaléka feldolgozatlanul hagyja el az országot.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ökológiai gazdaságokban előállított termékek csaknem 90 százaléka alapanyagként elhagyja az országot és feldolgozott formában, magas áron kerül vissza a hazai boltok polcaira – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján – írta meg az alternativenergia.hu. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kétnapos szakmai rendezvényének idén a Debreceni Egyetem Innovációs Központja ad helyet, a témák között szerepel egyebek mellett a talajminőség, a regeneratív gazdálkodás és a pályaorientáció is. 2019 és 2021 között mintegy 661 ezer hektáron folyt környezettudatos gazdálkodás hazánkban, emellett további 130-150 ezer hektáron zajlott az ökológiai gazdálkodás. 2021 és 2024 között megduplázódott, 1,2 millióra nőtt a környezettudatos gazdálkodásba vont termőhelyek nagysága és az ökogazdaságok területe is meghaladta a 300 ezer hektárt – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján.

– Ilyen dinamikus fejlődéssel kevés ország büszkélkedhet, akik így tudnak vigyázni, megóvni teremtett világuk értékeit és szigorú előírások mellett tudnak gazdálkodni. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy növelnünk kell az alkalmazkodóképességünket, hiszen változik a környezet, a klíma. A tudást, az információt és az innovációt bele kell vinni a mindennapi gazdálkodásba az eredményesség érdekében. Ez a szakmai találkozó lehetőséget teremt az együtt gondolkodásra, arra, hogy beszéljünk a problémákról és hogy megoldásokat állítsunk a gazdatársadalom elé – mondta az eseményen Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Balla György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja beszédében egyebek mellett a talajvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. – A Föld talaja egy ökoszisztéma, melyre vigyázni kell, óvni érdemes. Ha ez nem történik meg, megszűnik egy láncszem, mely a földi élethez nélkülözhetetlen. Erre a láthatatlan világra vigyáznak önök, gazdálkodók. Az ökológiai gazdálkodást pedig össze kell kapcsolni a tudományos kutatással, a kutatókkal, mert csak tudományos eredmények birtokában vívhatják meg önök és mi is a harcunkat – jelentette ki Balla György. Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes szerint az agráriumban elengedhetetlen a minőség- és a hatékonyságnövelés.

Advertisement

– A gazdasági elemek és körülmények, a klíma változása mind-mind azt mutatják, hogy csak akkor tudunk előre lépni, ha a hatékonyságot növeljük és a minőséget javítjuk. Az Öko Expo a közös gondolkodás alappillére lehet, amely segítheti, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a hazai élelmiszeriparban az ökológiai szemlélet. A Debreceni Egyetem precíziós agráreszközparkjának és szolgáltatásainak bemutatásával szeretné láttatni, hogy milyen előremutatóan tudjuk vizsgálni a betegségeket, az inváziókat, illetve a termésbecslést – emelte ki Harsányi Endre.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke online üzenetben köszöntötte a szakmai találkozó látogatóit. Jakab István kiemelte: az ágazat fejlődése számára fontos lenne, hogy a hazánkban megtermelt, magas hozzáadott értékkel előállított, ökológia termesztésből származó termékek ne feldolgozatlanul, alapanyagként hagyják el az országot. – Egy az egészség, nincs külön humán-, állat- és talajegészség. Csak egészséges talajban lehet egészséges növényt termeszteni, csak azok az állatok lehetnek egészségesek, amelyek egészségesen táplálkoznak, és mi is csak akkor lehetünk egészségesek, ha egészséges növényeket és egészséges állatokat fogyasztunk. A legreálisabb kompromisszum a fenntarthatóság okán az ökológiai gazdálkodás – jelentette ki Szólláth Tibor.

Advertisement

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar vármegyei elnöke hangsúlyozta: az ökológiai termékek alapanyagának hazai feldolgozása és a közétkeztetésbe való becsatornázása nagyban segítené a bioélelmiszerek népszerűségének és piacának növekedését. Szólláth Tibor az ágazat jövője szempontjából meghatározónak nevezte a Debreceni Egyetem támogatását. Véleménye szerint az intézmény vezető szerepet tölthet be az ökológia gazdálkodás területén. A rendezvény keretében Veres Szilvia, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese bemutatta az Agrár- és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúrát. Az egyetemi hálózat az egyetlen klaszter, amely bekerült agrár- és élelmiszertudomány területen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrája közé.

Az idei Öko Expón bemutatták Manninger G. Adolf A talaj sekély művelése című könyvének fakszimile kiadását. A könyv megjelenését a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem támogatta. Manninger G. Adolf munkásságát Fekete István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tanársegédje foglalta össze.bA kétnapos rendezvényen több mint 40 kiállító mutatja be termékeit, miközben az ágazat hazai és nemzetközi szakemberei megvitatják az aktuális kérdéseket, fejlesztési irányokat. Idén kiemelt szerepet kap az úgynevezett rövid ellátási lánc megvalósítása, a hatékony és intenzív, valamint a versenyképes ökotermelés.

Advertisement

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Advertisement

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák