Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés

Tovább nőtt a hazai kitermelés földgázból és kőolajból, a tavaly január-szeptemberi adatokat meghaladó mennyiségeket hoztak felszínre szénhidrogénekből az idei első három negyedévben.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kőolaj esetében 2024-ben húszéves rekord dőlt meg, az időarányos előrehaladás alapján 2025. az évszázad legerősebb éve lehet – jelentette be kiadott közös közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Hozzátették, a hazai fogyasztók biztonságos ellátása érdekében a lehető legnagyobb mértékben érdemes a belföldön elérhető energiaforrásokra támaszkodni. 2025 első három negyedévében is nőtt a hazai szénhidrogén-kitermelés – írja az alternativenergia.hu. A nagyobb arányú növekedés a kőolajnál mutatható ki: a több mint 867 ezer tonnás kitermelés 12 százalék feletti bővülést jelent a megelőző esztendő azonos időszakához képest. A koncessziós területekről származó mennyiség közel 30 százalékkal haladta meg a tavalyit. Hozzávetőleg másfélszeres volt a bővülés Drávapalkonya és Dány koncessziós területeken, számottevő termelés indult be Bázakerettyénél is.

A hazai mezőkből közel 1,5 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a harmadik negyedév végéig. A 2,7 százalékos növekedés a 2025 elejével bevezetett, kedvezményes bányajáradék szabályozásnak is köszönhető. A nem konvencionális eredetű földgáz-kitermelés közel megduplázódott a 2024 január-szeptemberi időszakhoz képest – részletezték a közleményben. Hangsúlyozták: az első kilenc havi mennyiségek alapján az éves adatok is felülmúlhatják a tavalyi eredményeket. Magyarország kőolaj-kitermelése 2024-ben húsz év után először haladta meg az 1 millió tonnát. Földgázból a múlt évben mintegy 1,9 milliárd köbmétert nyertek ki a hazai mezőkből. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közlemény szerint elmondta:

“A 2024-es belföldi gázkitermelés az éves felhasználás több mint ötödét, a lakossági igények közel kétharmadát érte el. Megyünk tovább: a sikeresen lezárt koncessziós eljárások nyomán idén hat helyszínen kezdődött meg a szénhidrogének kutatása. A következő hónapokban újabb koncessziós területek meghirdetésével teszünk az önellátási képességeink erősítéséért. Az importkitettségek csökkentésével javul a magyar fogyasztók ellátásbiztonsága is.” A közlemény idézte Nagy Lászlót, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét is, aki hozzátette: “A hazai szénhidrogén-kitermelés idei alakulása bizakodásra ad okot. Örömteli, hogy az iparág tartja a növekvő tendenciát, kiemelten kell szólni a kőolaj-kitermelésről, amelynek éves mennyisége várhatóan a tavalyi húszéves rekordot is túlszárnyalja. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a hazai kitermelés nemzeti szuverenitásunkat erősíti.”

Advertisement

Zöldinfó

A városi hőség ellen is védekeznek: különleges zöldfejlesztés valósult meg

Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete – közölte a polgármester sajtótájékoztatóján. Az oroszlányi önkormányzat 300 millió forintos beruházással újította meg a Malom tó-környezetét. A fejlesztés kiemelt célja a csapadék helyben tartása és a városi hőszigethatás csökkentése – mondta Takács Károly (Fidesz-KDNP). A mintegy 10 hektáros terület egyharmadán újult meg a zöldfelület, összesen közel ötezer növényt ültettek el, 3500 négyzetméteren füvesítettek és egy esőkertet is kialakítottak – írja az alternativenergia.hu. A tó körül új sétány épült, valamint energiatakarékos, napelemes lámpákkal újították meg a közvilágítást, húsz gyeprácsos parkolót építettek, a meglévők burkolatát pedig felújították. A területen 16 térfigyelő kamerát telepítettek, a városi rendszerbe integrálva azokat – közölte a polgármester.

A tó halállományának védelmére két levegőztető szökőkutat helyeztek el, illetve a helyiek kikapcsolódására egy úszóstéget alakítottak ki, valamint új padokat, asztalokat és hulladékgyűjtőket telepítettek. A fejlesztés során új eszközökkel bővült a Brunszvik Óvodával szemközti játszótér, ahol az árnyékolás mellett ivókút épült, valamint kerékpártárolókat és pingpongasztalt telepítettek. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.

A Malom-tó mesterségesen létrehozott vízterület, mai formáját az 1970-es évek elejére alakították ki. A meder vájása során kinyert földből gátakat, töltéseket és a közeli lakótelepek altalaját építették meg. A városi tó a Vértesből érkező csapadékvíz és kisebb villámárvizek kezelésével a térség vízgazdálkodásának egyik kulcseleme.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák