Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az államtitkár hangsúlyozta, a városi és városközeli erdőket fel kell készíteni a következő évtizedek kihívásaira – ismertette az alternativenergia.hu. Ellenállóbbá kell tenni őket a klímaváltozás hatásaival szemben, erősíteni kell ökológiai stabilitásukat, és közben biztosítani kell, hogy a városban élők továbbra is biztonságosan, szabadon használhassák ezeket az erdőket. Ezt szolgálja az a mintaprogram, amelyet a két minisztérium együttműködésében Budapest mellett Sárváron, Balatonfüreden, Tatán és Kecskeméten indítottak el – tette hozzá Zambó Péter. Kifejtette: az állami erdészeti társaságok, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének szakemberei és városierdő-kezelési szakértők dolgoztak együtt minden helyszínen. Adatokat gyűjtöttek a termőhelyi adottságokról, modellezték azok várható változását, felmérték és rangsorolták az erdei ökoszisztéma szolgáltatásait. Ezekre az adatokra támaszkodva születtek meg a hagyományos erdőterveken túlmutató kezelési koncepciók, amelyek nemcsak a szakemberek számára szólnak, hanem az erdőt használó lakosságnak is bemutatják a városi erdők értékét.

Zambó Péter beszédében rávilágított arra is, hogy az erdőgazdálkodás hosszú távú, szakmai munkára épül, amelynek eredményei gyakran csak évtizedek múltán válnak láthatóvá, ezért a kiragadott képek és gyors ítéletek félrevezetők lehetnek. A magyar erdők állapota a korábbi és jelenlegi erdésznemzedékek felelős tevékenységét tükrözi, miközben az erdők egyszerre szolgálják a természetvédelmi, gazdasági és társadalmi igényeket. “Nemcsak az erdőben kell körülnézni. Otthon is. A faasztalon, az ajtóban, a tetőszerkezetben, a bútorokban, a papírban, a fából készült tárgyakban, a lobogó kandallótűzben. Mindezt a magyar erdők adják, és mindehhez egy egész ágazat munkája adja az alapot” – fogalmazott az államtitkár a közlemény szerint.

Hozzátette: itt, a budai hegyvidéken a most zajló erdőkezelési munkák az erdő egészségi állapotának javítását, a természetes megújulás segítését és az erdőlátogatók biztonságát szolgálják. A kőrispusztulás miatt kidőlt veszélyes fákat pótolják a programban egy olyan helyszínen, ahol évente egymillió látogató fordul meg. Zambó Péter hangsúlyozta, az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködésében évek óta átfogó erdőfejlesztési program zajlik. Ennek fő fókusza az erdőterület klímavédelmi szolgáltatásainak megőrzése és fejlesztése. Öt év alatt több mint 11 millió facsemetét ültettünk, és több mint kétezer hektár új erdő jött létre. De klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak – húzta alá Zambó Péter a tárca közleménye szerint.

A Pilisi Parkerdő közleményben ismertette, hogy Budapesten, a II. kerület Nyék-oldal erdejében az elmúlt 3 hónapban az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium támogatásával komplex, városierdő-szemléletű beavatkozásokat hajtottak végre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram részeként a parkerdő szakemberei felmérték a kőrispusztulással sújtott területen az utak mentén álló faállományt és a látogatók biztonsága érdekében eltávolították a már veszélyessé vált vagy rövid időn belül várhatóan kidőlő fákat. A városierdő-kezelés egyben lehetőséget teremtett az erdő természetes megújulására is, a kőrisek alatt már jelen lévő hárs- és juharfajok megerősödésével hosszú távon stabilabb, változatosabb erdőszerkezet alakulhat ki – mutattak rá. Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója a közleményben kiemelte: az alig 185 hektáros erdőtömbnek minden egyes hektárjára 6200 látogató jut egy évben, vagyis ezen a területen tízszer több látogató jelenik meg egy évben, mint ahány fa áll az erdőben.

Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a közlemény szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni fellépés nem szavak kérdése, hanem a cselekvésé. Magyarország az elmúlt években az üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésében az európai élvonalba került. Az 1990-es szinthez képest mintegy 50 százalékos csökkentést érte el az ország, és ebben az erdők szerepe megkerülhetetlen: évente a hazai kibocsátások mintegy 7 százalékát kötik meg – tájékoztatott az államtitkár.