Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több települést érinthet: vizsgálják a veszélyes kőzúzalék ügyét

Kőszegen is forgalmat korlátoztak, parkolókat zártak le.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Azbesztszennyeződés gyanúja miatt péntektől Kőszeg 46 utcáján csak tíz kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak a gépjárművek és tíz parkolót zártak le elővigyázatosságból – az alternativenergia.hu. Básthy Béla (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint az önkormányzat kigyűjtötte és átadta a Vas Vármegyei Kormányhivatalnak azoknak az utcáknak, parkolóknak és területeknek a listáját, ahol az elmúlt években határ menti osztrák bányákból származó, vélhetőleg azbesztet tartalmazó kőzúzalékot használtak parkoló- és útépítés, illetve karbantartás céljából. A Vas Vármegyei Kormányhivatal az azbesztszennyezettség vizsgálatának idejére határozatban tiltotta meg az érintett parkolók használatát, a listán szereplő utcákon pedig tíz kilométeres sebességkorlátozás bevezetését rendelte el, illetve a feltételezett szennyezett területek folyamatos nedvesítését írta elő – olvasható a közleményben.

Az önkormányzat megbízásából a minták azbeszttartalmát akkreditált laboratóriumban vizsgálják meg, a vizsgálatokat a Vas Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályával együttműködésben végzik el, amely a beérkezett jelzéseket továbbítja a kormánynak – írta a városvezető. A polgármester hozzáfűzte: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternél levélben és személyesen is kezdeményezte az intézkedések központi koordinációját és finanszírozását, ami az alapos helyzetfeltárás, illetve a helyzet hosszú távú megnyugtató rendezése érdekében szükséges. Az önkormányzat tudatta: a további fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogják a lakosságot. A közleményhez mellékelték azt a listát, amelyben felsorolták a 46 utcát és a tíz lezárt parkolót.

A vélhetően Vas vármegye több települését is érintő azbesztszennyeződést először Bozsokon, egy kőzúzalékkal borított parkoló esetében állapították meg, később Szombathelyen az Oladi városrészben fogott gyanút egy helyi lakos, aki saját költségén vizsgáltatott meg egy a háza előtt vett mintát. Az eredmény szennyeződést igazolt, ezt követően rendelt el a Vas Vármegyei Kormányhivatal a területen több mintavételt is, amelyek fele mutatott azbesztszennyeződést, mégpedig az egészségügyi határérték többszörösét. Szombathely önkormányzata és a kormányhivatal április 13-án közös sajtótájékoztatón ismertette a kialakult helyzetet és a védekezés első javasolt intézkedéseit.

Advertisement

Április 14-én a kormányhivatal közleményében azt írták: a kőzetet a határ menti ausztriai bányákból (Rumpersdorf, Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf) szállították Magyarországra és széles körben használták fel útalapokhoz, parkolók és utak burkolására, felszórására, valamint jelentős lakossági felhasználása is történhetett, például udvarok, gépkocsibejárók, csapadékvíz-elvezető árkok áteresze feletti “hidak” burkolatának elkészítésére használhatták az anyagot. Hétfőn a szombathelyi városházán lakossági fórumot tartottak orvosok és környezetvédelmi szakértők bevonásával, például arra kérték a lakosokat, hogy száraz és szeles időben ne szellőztessenek, az utcán viseljenek maszkot, ne engedjék ki a gyerekeket játszani, ne sétáltassák kutyáikat, illetve tisztítsák őket, ha beengedik a lakásba.

Kedden a szombathelyi közgyűlés rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy az Alaptörvény vonatkozó rendelkezésére hivatkozva egészségügyi veszélyhelyzet elrendelését kezdeményezik a még hivatalban lévő lévő kormányzatnál, illetve megválasztott országgyűlési képviselőjükön keresztül a következő, Tisza-kormány segítségét is kérik. Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület) polgármester arról számolt be, Navracsics Tibor szóban megígérte, hogy megnyitják a felülről nyitott vis maior keretet, írásban azonban akkor még nem erősítette meg szavait. Szombathelyen az Oladi városrészben 21 utcát érinthet a feltételezett szennyezés, 12 kilométernyi útszakaszt kellene szilárd burkolattal ellátni, ennek 2,5-3 milliárd forintra becsült költsége meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezért azt kérték, a kormány nyissa meg számukra a vis maior keretet és finanszírozza a munkálatokat.

Advertisement

Arról is határoztak, hogy ha a további vizsgálatok is alátámasztják a szennyezést és nem érkezik meg a segítség, akkor átmenetileg hitelt vesznek fel, megkezdik a munkát, a területen élő több mint 1100 ember egészségének védelmében. A családi házas övezet érintett utcáit egyébként lezárták, a lakók csak 10 kilométeres óránkénti sebességgel használhatják az utat, illetve Szombathelyen is lezártak 19 zúzalékkal felszórt parkolót, amíg meg nem vizsgáltatják. A közgyűlésen elhangzott az is: ha magukra maradnak, a hitelfelvétel komoly gondokat okozhat a város későbbi gazdálkodásában.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.

Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.

A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.

Advertisement

A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.

A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák