Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tudomány és klímavédelem egy helyen: különleges programok a HungaroMetnél

Az “esőcseppekbe zárt történetek” állnak a HungaroMet Nonprofit Zrt. programjainak fókuszában a Múzeumok éjszakáján.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A társaság Kitaibel Pál utcai főépületében és Pestszentlőrincen, a Marczell György Főobszervatóriumban egyaránt várják a látogatókat június 20-án – írja az alternativenergia.hu. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Kitaibel Pál utcai székházában a programok 15 órakor kezdődnek. A szakemberek bemutatják az időjárás-előrejelzés és veszélyjelzés folyamatát, az időjárás-modellezést, és a Múzeumok éjszakája idei központi mottójának (Ízekbe zárt történetek) jegyében mesélnek a bor és a klíma kapcsolatáról. Az érdeklődők megismerhetik a klímamodellezésben rejlő lehetőségeket, és a légszennyező anyagok egészségre gyakorolt negatív hatásait is. Bemutatkozik a magyarországi klímapolitika szakmai háttérbázisaként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ, és a látogatók mindent megtudhatnak a víz szerepéről a települési és ágazati éghajlati alkalmazkodásban. A Komposztáljunk együtt! standnál a komposztálás előnyeit ismertetik.

Szó lesz arról, milyen hatásai vannak életünkre a zajos környezetnek, a LIFE IP HungAIRy integrált projekt pedig azt mutatja be, hogy mit tehetünk a levegő tisztaságáért a mindennapokban. Az Ökocímke-standnál a környezettudatos vásárlásról lesz szó. A szervezők a gyerekeket is várják, a kísérletekkel tűzdelt előadások 15 órától óránként indulnak. Megnyitják a Meteorológiai Múzeum kapuit, ahol a látogatók megismerhetik a muzeális értékű mérőműszereket, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. jogelődje, az Országos Meteorológiai Szolgálat több mint 150 éves történetét, továbbá a székház titkait is. Az érdeklődők kipróbálhatják magukat “időjósokként” is a meteorológiai szolgálat stúdiójában.

Délután 5 órától 30-40 perces szakmai előadásokkal várják a látogatókat, itt többek között a 19. századi és mai mérések összehasonlíthatóságának nehézségeiről ejtenek szót, és az is kiderül, milyen 19-20. századi feljegyzések születtek árvíz, aszály, extrém hideg vagy hőség idején. Bemutatják azt is, hogy a jó minőségű megfigyelési adatokon túl még mi minden szükséges az időjárás-előrejelzés elkészítéséhez, beleértve a differenciálegyenleteket is. Szó lesz arról is, hogyan alakították a természetes folyamatok és az emberi tevékenység a légkör összetételét a múltban és napjainkban, mit jelent az üvegházhatás, a beltéri levegőminőség, és miért fontos a nemzetközi együttműködés a légszennyezés csökkentésében. A pestszentlőrinci Marczell György Főobszervatóriumban június 20-án, szombaton 12 órakor kezdődnek a programok. A Gilice téri obszervatórium Ambrózy Pál Meteorológiai Tanösvényén a látogatók megismerkedhetnek a hagyományos műszerkert mérőeszközeivel és egy automata meteorológiai állomással. A szakemberek bemutatják a kalibráló laboratórium tevékenységét, valamint a korszerű távérzékelési eszközöket is, mint például a radart, a villámdetektort, a napsugárzás összetevőinek mérésére szolgáló műszereket és felhők magasságának mérésére szolgáló eszközt. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a levegőminőség-mérés folyamatába is.

Advertisement

A program részeként a nap során több alkalommal is felbocsátanak majd egy magaslégkört kutató rádiószondát. A léggömbhöz erősített eszköz körülbelül 30 kilométer magasságig képes felemelkedni, és közben méri az olyan légköri állapotjelzőket, mint a hőmérséklet, a nedvesség, a légnyomás vagy a szél. A programokról a HungaroMet honlapján, a www.met.hu oldalon lehet tájékozódni. Egyes programokra előzetes regisztráció szükséges, amely az https://events.met.hu/ oldalon érhető el.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.

Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.

Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.

Advertisement

A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.

A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák