Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új látványvilág a Melbourni Állatkertben

Létrehozva:

|

Az újrahasznosítás már az állatkertekben is tetten érhető. Példa erre a Melbourni Állatkert, ahol a zoológusok által felkért építészek az állatok számára jónéhány fontos építményt terveztek újrahasznosított fából és rattanból.

Feladatuk kettős cél szolgált. Egyrészt szimulálniuk kellett a látogatók számára az esőerdőt, ahol adekváltan megérzhetik ezt a környezetet, másrészt az ott élő állatok számára a vadon természetes világát teremtik meg. E látványvilág kialakításában, az izgalmas projekt megvalósításában a tájépítészek és az állatkert szakemberei minden ismeretüket latba vetve működtek együtt. Ami a munkálatokat illeti, a fenntarthatóság jegyében több pihenőhelyet és látogatóteret, valamint a tartószerkezetek java részét könnyen karbantartható újrahasznosításra alkalmas fából és rattanból építették fel. Ez képezte azt az átfogó projektet, amely lehetővé tette, hogy ezen a helyszínen a praktikum és az izgalmas látványvilág egyszerre érvényesüljön.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák