Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Új lehetőség a geotermális energia piacon

Magyarország kifejezetten kedvező adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia felhasználásához, e téren már most az európai élvonalba tartozik.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Jedlik Ányos Energetikai Programban a kormány az eddigi ráfordításokat többszörösen meghaladó forrásmennyiséget mozgósít a további előrelépés érdekében – írja az alternativenergia.hu. Az első pályázat társadalmi egyeztetése megkezdődött, tervezete a pályázati honlapon augusztus 15-ig véleményezhető. A továbbiakban véleményezésre induló két másik kiírással együtt összesen 41 milliárd forint támogatás teheti a hazai zöldgazdaság húzóágazatává a geotermiát – hívták fel a figyelmet. A közleményben felidézik: az Energiaügyi Minisztérium a nem időjárásfüggő zöldenergia térnyerése érdekében tavaly megalkotta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. A dokumentumban rögzített alapvető cél, hogy 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai földhő felhasználást. Erős alapokra építhetünk: 2010-hez képest már négyszeresére emeltük a geotermikus hőenergia kitermelését.

Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. Korábbi pályázatokon több mint 11 milliárd forint támogatást tettünk elérhetővé a többi között a meglévő termálkutak korszerűsítéséhez. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint a következő évtized elejére 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget. A most közzétett felhívástervezet alapján a kormány 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosíthat az első kútfúrások kiadásaihoz, így csökkentve a beruházók pénzügyi kockázatait. A keretösszegből 10-20 vidéki helyszínen megvalósuló projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Amennyiben a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – ismertette az EM.

Egy másik kiírás 12 milliárd forinttal segítheti majd a hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia termelő rendszer kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. A keretösszeg akár teljes egészében egyetlen fejlesztés megvalósítására fordítható. Beruházási helyszínként Budapest kivételével az ország bármely területe szóba jöhet. Az előkészületben lévő harmadik pályázat kínálja a legnagyobb forrásmennyiséget az iparági befektetőknek. E programelem 19 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönözheti a geotermikus hőtermelő beruházásokat, igény szerint a fúrási költségek átvállalásával is. A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programmal támogatja a vállalkozások energetikai korszerűsítéseit, energiahasználatuk zöldítését, hatékonyságának javítását. A kiírások egyebek mellett az ipari energiatárolók telepítését, a biogáz-biometán előállítását, a távhőrendszerek fejlesztését ösztönzik. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel erősítve versenyhelyzetüket – hangoztatta a minisztérium.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöld Energia

Szélenergia igen, de nem bárhol – új térkép segítheti a természetbarát beruházásokat

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-07-20

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), azzal a céllal, hogy a szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természet- és madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. Az MME levélben is megkereste Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki – tájékoztat az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kap teret.

Forrás: MME Szélerőművek által veszélyeztetett madárfajok összesített előfordulási térképe Magyarországon, 20 területi kategória felhasználásával. A madárvédelmi szempontból fontos területek az alacsony pontszámot (piros jelölést) kapták. (A legkevésbé fontos kategóriába nem esik egy UTM-négyzet sem, ezért nem szerepel a 20. kategória a jelmagyarázatban.)

Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését, ám figyelmeztet: ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak vagy a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

Az MME hangsúlyozta: a közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni a hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében az MME értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos konfliktustérképet állított össze.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák