Zöldinfó
Újrakezdés a szőlősorok között? A jövő az időjárás kezében van
Lassulhat a szőlőtermő-területek zsugorodása Magyarországon, ám a klímaváltozás egyre komolyabb kihívások elé állítja az ágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megállhat a magyar szőlőtermesztés visszaesése, de a klímaváltozás jelentős károkat okozhat az ültetvényekben – tudatta az alternativenergia.hu. A svájci agrárcég elemzésében kitért arra, hogy Magyarországon az elmúlt években folytatódott a szőlőtermő-területek zsugorodása: az elmúlt öt év során közel 5 ezer hektárral csökkent az ültetvények összterülete. Jelenleg Magyarországon mintegy 58 ezer hektáron termesztenek hivatalosan szőlőt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint. Ugyanakkor a szakma bízik abban, hogy a kedvezőtlen trend megfordul, és a jövőben a telepítések aránya ismét meghaladja a kivágásokét – hangsúlyozta Varga Zoltán, a Syngenta termékfelelőse a közlemény szerint. Az idei szélsőséges időjárás érezteti hatását, a szőlő fejlődése vontatott volt a tavasz folyamán, főleg a korai fajtáknál voltak termékenyülési problémák. 2024-ben országosan 3,73 millió mázsa szőlőt takarítottak be, ez mintegy 11 százalékkal maradt el az elmúlt tíz év átlagától. Az idei kilátásokat nagyban befolyásolják az időjárási szélsőségek, főként az aszályos periódusok, így rekordtermésre idén sem számít a szakértő.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a kártevők, kórokozók elleni, jól időzített védekezés segíthet megelőzni vagy legalább mérsékelni a károkat. Idén a lisztharmat a legnagyobb kihívás, de akik tartották magukat a szigorú növényvédelmi fegyelemhez, azoknak jelenleg nincs ezzel gondjuk. A nyugati országrészben a szőlőkabóca elleni védekezés a legfontosabb ezekben a hetekben, de a későbbiekben nem nagyon lesz szükség védekezésekre, ha az aszály tartós lesz – olvasható a közleményben. Varga Zoltán kitért arra, hogy a hazai szőlő minőségét tekintve felveszi a versenyt a külföldi fajtákkal. Ugyanakkor a belföldi értékesítésben nagyon fontos lenne az árszint emelkedése annak érdekében, hogy az ágazat hosszú távon is fenntartható és gazdaságilag jövedelmező legyen – jegyezte meg.
Zöldinfó
Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája
A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.
A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.
Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
