Kapcsolatfelvétel

Otthon

Úszó ökováros – a 21. századi Noé bárkája

Létrehozva:

|

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozások káros hatásai elől ökovárosokba menekülhet majd az emberiség. A város tervei már elkészültek.

A Vincent Callebaut tervezőiroda biotechnológiai ökovárosokat tervezett, arra az eshetőségre, amikor az éghajlatváltozások, a globális felmelegedés, a tengerszint emelkedése már elviselhetetlen problémát jelent az emberiség számára.

Globális ökológiai válság

A globális felmelegedés okozta tengerszint növekedés 2100-ra körülbelül 250 millió embert érinthet, ha addig nem építenek védelmet, olvasható Vincent Callebaut Architect weboldalán. „Az úszó városok menedéket nyújthatnak a tengerparti városokban és szigeteken élő „éghajlati menekültek” számára, ha már mindent elönt az ár,” nyilatkozta a tervező.
A kétéltű ökopolisz

Advertisement

A Lilypad elnevezésű komplexum valójában egy kétéltű, félig vízi, félig szárazföldi ökopolisz, amely biodiverzitás elve alapján képes fejleszteni, és életben tartani a mesterséges szigetre telepített növény- és állatvilágot.

A központi lagúnák összegyűjtik, lágyítják és megtisztítják az esővizet. Az óceán felszínén lebegő, tavirózsákra hasonlító városok önfenntartók, és káros anyag kibocsátásuk egyenlő a nullával. Maga az elnevezés is az angol tavirózsa (waterlily) szóból ered.
Akvakultúra mezők és biotikus folyosók

Advertisement

Mindegyik város körülbelül 50.000 ember befogadására képes. A szigeten kialakított táj növényekkel és mesterséges lagúnákkal, felfüggesztett kertekkel és az egész szigetet átszövő növényi és biotikus hálózattal képezi a város szerves vázát.

A tengeren úszó város a vízbe merülő szerves vázon keresztül kapcsolódik az élő akvakultúrához, folyékony terekkel és biotikus folyosókkal.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Otthon

Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik

Az építőiparban komoly tartalékok vannak az energiamegtakarítás tekintetében, hiszen szinte unásig ismételt közhely, hogy Magyarország összes energiafelhasználásának nagyjából 40%-a az épületállományhoz köthető.

Létrehozva:

|

Szerző:


A zéró-karbon kibocsátáshoz vezető út egyik sarkalatos pontja pedig, hogy nem az energiaszámlán szereplő összeg, hanem az energiafelhasználás csökkentése a cél. Ebben az akár olyan aprónak tűnő lépés is sokat számíthat, mint egy nagyberuházás zsaluhasználatának pontos tervezése.

Kezdjük egy példával az építőiparból! Egyre több kivitelező ismeri fel, hogy akár a teljes beruházás költségeihez mérten elsőre akár csekélynek tűnő tételek, mint pl. a zsalutervezésen vagy a zsaluk optimális logisztikáján milyen komoly költségmegtakarítás érhető el, ami ebben az esetben a környezetterhelés csökkentésével is együtt jár. Ma már minden, a hírnevére adó vállalat az ilyen részletekre is odafigyel.

Advertisement

Napi szinten vagyunk tanúi a szemléletváltásnak, hiszen az ipar, és az építőipar szereplői is, az általuk kínált termékekbe és szolgáltatásokba beépült energia csökkentését egyre inkább üzleti előnyként, haszonérvként definiálják. Érdemes leszögezni, hogy a működéshez felhasznált energia mérséklése részben törvényileg is szabályozott, de a cégek jól felfogott érdeke is. Ez az építőipar szereplői elé is megoldandó feladatokat állít.

 

Advertisement

A globális vállalatoknál is sok apró lépés vezet ahhoz, hogy a zéró karbon- kibocsátás elérése érdekében tett erőfeszítések eredményei érzékelhetők, számszerűsíthetők legyenek. Jóllehet egyre többen hozzák nyilvánosságra az éves gazdasági jelentésük mellett a fenntarthatósági jelentésüket is, szakértők szerint a nemzetközi porondon jelentős cégek a zéró karbon- kibocsátás irányába tett lépéseikkel még jócskán az útkeresés szakaszában vannak. A kezdeti eredmények azonban sokszor rávilágítanak arra, hogy a szemléletformálás szerepe ebben a kérdésben is döntő lesz. Ezek között Botta D. Mihály, a Meva Zsalurendszerek Zrt. magyarországi és a Meva globális vállalat ausztriai ügyvezető igazgatója az építkezések zsaluhasználatának körültekintő tervezésére hívja fel a figyelmet. „Egy épület energiafelhasználásának kalkulációjához kétségkívül hozzátartozik az építéskor felhasznált termékek, műszaki megoldások előállításához igénybe vett energia is. Egyre többször szükséges az ezeket a tételeket is tartalmazó energiamérleg elkészítése. A számunkra piacot adó, jelentős betonhasználattal járó beruházások teljes költségvetésében könnyedén az elenyésző tételek közé sorolhatja bárki a bérelt vagy a saját zsaluparkhoz köthető költségtételeket. Tény azonban, hogy körültekintő zsalutervezéssel és pontos logisztikával akár százmillió forintos megtakarítás is elérhető. A felhasznált energia pedig, cégünk piacvezető innovációja, a műanyag zsaluhéjak használatával tovább csökkenthető, és az energiamérlegben is feltüntethető lesz. Ez is a szükséges szemléletváltás része, amely mind felhasznált energiában, mind pedig forintban kifejezhető előnyt kínál.” – mutat rá a szakember a gazdaságossági szempontok között az egyik, közvetlenül a kínált műszaki megoldáshoz köthető előnyre.

Ez azonban a Meva életében is csupán egy a sok közül. A területen fontos szerep jut a lassan két éve Dunakeszin birtokba vett, és minden egyes elemében a fenntartható működés elveit szem előtt tartó új, Meva regionális logisztikai bázisra, ahonnan megindult a szolgáltatásexport a nyugat-európai piacokra.

Advertisement

Beérett az évtizeddel korábbi innováció

Nem a Meva az egyetlen cég, ahol a fenntarthatóságra való törekvés megelőzte a mai előírásokat. A cég ugyanis piacvezető a több mint 20 éve bevezetett, számtalanszor felhasználható műanyag zsaluhéjak területén. A 100%-ban famentes zsaluhéj a ugyanis a 2000-es évek elején került a cég kínálatába, ami a gyakorlatilag végtelen számú felhasználási lehetőségének köszönhetően jelentősen csökkenti a fa zsaluzatok alkalmazásának szükségességét. „Akkor még senki nem gondolhatta, hogy az innováció több mint 20 év múlva válik igazi piaci értékké, kínál versenyelőnyt és lehet egyidőben az építőipar fenntarthatósági törekvéseinek egy eleme, vagy éppen élharcosa. Ami akkor még csak vágyott eredmény volt, az mára már bevált valóság. A műanyag zsaluhéj azóta is a Meva piacvezető és egyedülálló műszaki megoldása. Tartósságára és stabil, megbízható használatára mi sem jobb bizonyíték, mint hogy az elsőként gyártott zsaluhéjak egy részét még ma is használják, valamint az, hogy a zsaluhéjakra adott 7 éves garanciális időben még soha egyetlen reklamáció nem érkezett.” – emelte ki a magyar piacon 38 főt foglalkoztató, a tavalyi évben 2,337 Mrd árbevételt elérő vállalat vezetője.

Advertisement

(Mi a műanyag zsaluhéj lényege? A Meva műanyag zsaluhéja elnyűhetetlenül tartós, rendelkezik a rétegelt falemez zsaluhéjak összes pozitív tulajdonságával, amit kiegészítenek a műanyag zsaluhéjak kínálta előnyök, mint az egyszerű formázhatóság, javíthatóság, és bármilyen építési geometriához való rugalmas alkalmazhatóság.)

A Meva a világ minden táján jelentős beruházásokon van jelen, és komoly erőfeszítéseket tesz energiafelhasználásának globális csökkentése terén. Ennek egyik példája a magyarországi új logisztikai bázis. Ha érdeklik a részletek, ismerje meg a dunakeszi telephely műszaki megoldásait.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

 

Advertisement

 

 

Advertisement

(partner hír)

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák