Otthon
Futurisztikus ökováros lesz Párizs 2050-re?

A „2050 Paris smart city” project antiszmog-tornyokkal, bioklimatikus csúcsokkal, fotoszintézis-tornyokkal, függőleges farmokkal és zöld hidakkal szeretné ökovárossá változtatni a francia fővárost.
Vincent Callebaut öko építész a Paris City Hall megbízásából nyolc megújuló energiát termelő zöld tornyot tervezett a párizsi klímaprogramhoz kapcsolódóan, melynek célja, hogy a francia főváros 75%-al csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re. A nyolc különböző zöld torony mindegyike integrálja a természeti elemeket és a megújuló energiákat, mindezt egy nagyvárosi környezetbe illesztve, írja az Impress Magazin.
Bioklimatikus „hegycsúcs tornyok”
A bioklimatikus csúcsok olyan pozitív energiát termelő lakóházak melyek háromféle megújuló energiát ötvöznek. Nappal az épületeket körülvevő napelem és hőenergiapajzsok termelik az elektromos áramot, éjjel pedig beindulnak a hydro-elektromos szivattyúk. A ház falán futó zöld teraszok pedig fito-tisztítás és a bio-komposztálás segítségével megszűrik a lakók által fel nem használt, újrahasznosítható vizet.
Levegőtisztító „antiszmog tornyok”
A körkörös antiszmog tornyok célja Párizs levegőjének megtisztítása a város egy új, kerékpárutakkal és konyhakertekkel kiépített övezetében. Energetikailag ezek a szerkezetek is termelnek áramot szélturbinák és rugalmas napelemes anyagok alkalmazásával.
„Fotoszintézis tornyok” – a zöld alga bioreaktorok
A fotoszintézis tornyok a már meglévő hétemeletes Montparnasse köré épülnének, teljesen átalakítva a meglévő struktúrát. A koncepció szerint az épület függőleges zöld alga bioreaktorokkal lesznek körülvéve, melyek tiszta energiát termelnek majd, a fito-tisztító lagúna telepítésével pedig újrahasznosításra kerül az épület szürke vize.
„Bambuszfészek tornyok” – termodinamikai konyhakertek
A negyedik típusú zöld torony a bambuszfészek elnevezést kapta. Ezek a tornyok bambusz biohálóval körülvett függőleges termodinamikai konyhakertek. Az ökológiai 3D vászon egyszerre védi a függőleges farmokat, miközben a szerkezet falába és tetején elhelyezett szélturbinák pedig termelik az áramot.
„Méhkaptár-tornyok” – zöld minigarzonok
A méhkaptár alakzatú tornyok a párizsi lakóházak tetejére épülnének, megduplázva azok magasságát azzal a céllal, hogy megnöveljék Párizs belvárosában a lakások jelenlegi mennyiségét, függőleges minigarzonokat létrehozva. A méhkaptár tornyok tetején termikus és fotovoltatikus napelemek lesznek telepítve, melyek biztosítják a környék közvilágítását is.
Függőleges „farm-tornyok”
A meglehetősen futurisztikus látványt keltő függőleges farm-tornyokon, mezőgazdasági farmok és konyhakertek lesznek kialakítva, ahol biogazdálkodás folyik majd.
„Mangrove tornyok” – a zöld felhőkarcolók
A mangrove tornyok Párizs egyik legforgalmasabb pályaudvara, a Gare du Nord fölé épülnének. A zöld felhőkarcolókban irodák, szállodák is helyet kapnak majd a lakások mellet. A pályaudvar peronjaira piezoelektromos érzékelők kerülnek, melyek energiát termelnek, miközben sétálnak rajta az emberek, a zöld tornyok homlokzata pedig egy foto-elektrokémiai borítást kap.
Lakott „híd-tornyok”
A lakott „híd-tornyok” a város keleti és nyugati partjának összeköttetését szolgálják a tölcséres ikertornyokkal. A környezetbarát zöld hidak, melyek a folyó kinetikus energiáját hasznosítják a pozitív energiatermelésre, nem bocsátanak ki szén-dioxidot és nem termelnek hulladékot, egyúttal Párizs ingatlan válságára is egy alternatív megoldást kínálnak.

Otthon
Italos kartonokból gyárt építőanyagot egy hazai cég

Gipszkartont helyettesítő lapok gyártásába kezdett tetra pak italos kartonok újrahasznosításával a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Zrt. Kaposváron.
Ivan Frantisek, a szlovák érdekeltségű cég vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a beruházás összértéke mintegy 3,9 milliárd forint. Az építőanyagot jelenleg egy kísérleti gépsor készíti, amely mellé jövő januárig további kettőt helyeznek üzembe. Jelezte, számításaik szerint a gyártáshoz évi 50-70 tonna tetra pak csomagolóanyagra lesz szükségük, amely a térségből biztosítható. Hozzátette: a Stavmat további 7,8 milliárd forintból csarnok építését és 10 gépsor üzembe helyezését tervezi Kaposváron a közeljövőben, bízva abban, hogy a termékükre Magyarországon és külföldön is lesz kereslet. Milan Knezo, a gyártási technológiát biztosító GreenCon ügyvezetője arról szólt, hogy a termelés beindulása is bizonyíték arra, milyen fontos a szelektív hulladékgyűjtés. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban elvárás, hogy az építőipar egyre több újrahasznosított anyagot használjon fel. Kiemelte, hogy a három gépsor mintegy 20 embernek ad munkát, de a dolgozók létszáma az új csarnok megépítésével az 50-et is elérheti.
Otthon
Rovarok lepik el Budapestet, de ez a cél

Folytatódik Idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 “rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron – hangzott el a Főpolgármesteri Hivatal háttérbeszélgetésén.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a tavaly indult, a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már most megmutatkoznak: új, a területre jellemző növényfajok jelentek meg Budapesten. A tapasztalatok alapján néhány dolgon változtatnak, például javítani kívánnak az úgynevezett méhlegelőknél elhelyezett helyszíni tájékoztatáson – mondta. Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: hisz abban, hogy ez egy jó program, amelyet az emberek szeretni fognak. Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta, a Vadvirágos Budapest programhoz hasonlóak nyugat-európai nagyvárosokban és az Egyesült Államokban legalább tíz-tizenöt éves hagyományokra tekintenek vissza. A “túliparosított” mezőgazdaság a rendkívül sok vegyszerrel egyre hatékonyabban pusztítja a hasznos rovarokat, miközben felismerték, hogy ezen hasznos rovarok egyik ökológiai menedékét a nagyvárosok jelentik. A kijelölt területek a hatmillió négyzetméter fővárosi kaszált gyep 4,5 százalékát érintik. Ezeken a helyeken az évi nyolc-tíz helyett csak egy-két alkalommal kaszálnak, így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni.
A klímaváltozás elleni küzdelemról szólva elmondta, hogy az ilyen területeken alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni, mint a kaszáltgyeprészeken. Ha az előbbi területekből sok van a városban, az a helyi klímára, a hőszigetekre kedvező hatást gyakorol – mutatott rá Bardóczi Sándor. A területek átalakulása több évet vesz igénybe, és a természetes átalakulás “csúcsaként” esetenként megjelenhetnek védett növények is. Ugyanakkor már most több védett növényfaj – méhbangó, budai imola, Duna-völgyi csillagvirág – jelent meg több helyen – közölte a főtájépítész. A méhlegelőkön az intenzíven kaszált gyepekhez képest sokszínűbb az elővilág: 2-4-szer több növényfaj és 2,5-szer több és többféle beporzó rovar figyelhető meg.
Bardóczi Sándor kérdésre válaszolva elmondta, a parlagfű nem az olyan területeket szereti, mint amilyenek a kijelölt, regenerálódó helyek, ahol a természetes növényzet egy idő után kiszorítja a parlagfüvet. Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezetője, a Vadvirágos Budapest program szakmai vetője arról beszélt, hogy az elmúlt 50-60 évben vált jellemzővé a nagyvárosokban az intenzív kaszálás, régebben erre nem volt ekkora igény. Ehhez hozzászoktunk, de rájöttünk, hogy az intenzívebben kezelt területek sokkal melegebbek – mondta, kiemelve: ha újra hozzá tudunk szokni az egyébként természetes állapotokhoz, akkor vissza lehet jutni a környezetnek sokkal jobb kezelési módhoz.
A háttérbeszélgetésen közreadott tájékoztató szerint kiderült az is, hogy például a kutyák számára veszélyes toklászok (az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalásza) nem szaporodtak a vadvirágos gyepeken, hiszen ez a gyomnövény éppen a sokszor zavart, rossz állapotú területeken található. Az egyetlen kijelölt terület, ahol kisebb mértékben megjelentek a toklászok – amelyet a Főkert le is kaszált – az Óbudai-sziget egyik korábban rendszeresen letaposott része volt – írták. Kiemelték, a szakemberek az észrevételek és egyeztetések alapján módosítottak több helyszínt vagy kezelési módot. Mint olvasható, a területek kijelölésénél a parkhasználati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, ember által nem vagy alig járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek.
Otthon
Erős érveink vannak az otthoni víztisztítók mellett

Talán felesleges luxusnak tűnhet az otthoni víztisztítók használata, hosszú távon nagyon jó befektetésnek bizonyulhatnak, ráadásul csökkenthetik a háztartás műanyaghasználatát is.
Magyarországon kifejezetten jó minőségű a csapvíz, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a helyi csővezetékek vagy lokális szennyeződések miatt ne lehessen probléma a tisztaságával. Éppen ezért nagyon sokan nem a csapvizet, hanem ásványvizet fogyasztanak – ez pedig számos környezetszennyezési problémát felvet. De mik a víztisztítók előnyei pontosan?
Csökkentheted vele a műanyagszennyezést
A műanyaghulladékok a környezetszennyezés egyik fő forrásai, Magyarországon két évvel ezelőtt évi 10 ezer tonna, a koronavírus-járvány alatt pedig évi 15 ezer tonna egyszer használatos műanyagot dobtunk ki a kukába. Bár a magyar Klíma- és természetvédelmi akcióterv idén július 1-től tiltja az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, a vizespalackok nem esnek ilyen besorolás alá – még akkor sem, ha nagyon kevesen gyűjtik őket szelektíven, és a szelektív hulladékgazdálkodás rendszere sem a leghatékonyabb. A víztisztítók beszerzésével a csapvíz tisztábbá válik, így az is nyugodtan ihatja, akinek korábban voltak fenntartásai vele szemben – így kevesebb műanyagpalack fogy, és kevesebb kerül a kommunális hulladékba.
Kevesebb vizet használsz a segítségével
Egy jó víztisztító berendezés hozzájárul a felelős vízgazdálkodáshoz is, hiszen, ha már egy ilyen eszközt vásároltál az otthonodba, kisebb eséllyel pazarolod a vizet. Ezen felül, ha nemcsak a csapvizet szűröd vele, kevesebb mosószerre lesz szükséged a mosáshoz, mosogatáshoz (hiszen eleve tisztább vízzel dolgozol), ez pedig megint nagyon jót tesz a környezetnek.
Nőhet a háztartási eszközök hatékonysága
Ha nem megfelelő az otthonodban a vízminőség, annak a háztartási eszközök is kárát láthatják, idővel ugyanis csöveikben felgyülemlik a szennyeződés, ami rontja a hatékonyságukat. Ez a megfelelő vízszűrőkkel megelőzhető, így akár évekkel is meghosszabbíthatod az eszközök élettartamát, a hatékonyságukról nem is beszélve. Éppen ezért tényleg nemcsak az ivóvízre kell gondolni, ha vízszűrésről beszélünk, hanem a többi vízforrásra is – léteznek a lakás többi pontján dolgozó víztisztítók is, amelyek nagyon hasznosak lehetnek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Magyar tudósok: ebbe az irányba kell fordítani a napelemeket, a jobb teljesítményhez
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Szuperfákkal küzdene egy cég a klímaváltozás ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ezentúl környezetbarát sorsjegyeket is kaparhatunk
-
Zöld Energia3 hónap telt el a létrehozás óta
Az új Ethereum 99 százalékkal kevesebb energiafelhasználással jár, mint elődje
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta
Lemerült az elektromos autója? A magyar fejlesztés segít a bajban!
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés