Otthon

Futurisztikus ökováros lesz Párizs 2050-re?

Létrehozva:

8 év telt el a létrehozás óta

2015-01-21

Szerző:

Hell

A „2050 Paris smart city” project antiszmog-tornyokkal, bioklimatikus csúcsokkal, fotoszintézis-tornyokkal, függőleges farmokkal és zöld hidakkal szeretné ökovárossá változtatni a francia fővárost.

Vincent Callebaut öko építész a Paris City Hall megbízásából nyolc megújuló energiát termelő zöld tornyot tervezett a párizsi klímaprogramhoz kapcsolódóan, melynek célja, hogy a francia főváros 75%-al csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re. A nyolc különböző zöld torony mindegyike integrálja a természeti elemeket és a megújuló energiákat, mindezt egy nagyvárosi környezetbe illesztve, írja az Impress Magazin.

Bioklimatikus „hegycsúcs tornyok”

A bioklimatikus csúcsok olyan pozitív energiát termelő lakóházak melyek háromféle megújuló energiát ötvöznek. Nappal az épületeket körülvevő napelem és hőenergiapajzsok termelik az elektromos áramot, éjjel pedig beindulnak a hydro-elektromos szivattyúk. A ház falán futó zöld teraszok pedig fito-tisztítás és a bio-komposztálás segítségével megszűrik a lakók által fel nem használt, újrahasznosítható vizet.

Levegőtisztító „antiszmog tornyok”
A körkörös antiszmog tornyok célja Párizs levegőjének megtisztítása a város egy új, kerékpárutakkal és konyhakertekkel kiépített övezetében. Energetikailag ezek a szerkezetek is termelnek áramot szélturbinák és rugalmas napelemes anyagok alkalmazásával.

„Fotoszintézis tornyok” – a zöld alga bioreaktorok
A fotoszintézis tornyok a már meglévő hétemeletes Montparnasse köré épülnének, teljesen átalakítva a meglévő struktúrát. A koncepció szerint az épület függőleges zöld alga bioreaktorokkal lesznek körülvéve, melyek tiszta energiát termelnek majd, a fito-tisztító lagúna telepítésével pedig újrahasznosításra kerül az épület szürke vize.

„Bambuszfészek tornyok” – termodinamikai konyhakertek
A negyedik típusú zöld torony a bambuszfészek elnevezést kapta. Ezek a tornyok bambusz biohálóval körülvett függőleges termodinamikai konyhakertek. Az ökológiai 3D vászon egyszerre védi a függőleges farmokat, miközben a szerkezet falába és tetején elhelyezett szélturbinák pedig termelik az áramot.

„Méhkaptár-tornyok” – zöld minigarzonok
A méhkaptár alakzatú tornyok a párizsi lakóházak tetejére épülnének, megduplázva azok magasságát azzal a céllal, hogy megnöveljék Párizs belvárosában a lakások jelenlegi mennyiségét, függőleges minigarzonokat létrehozva. A méhkaptár tornyok tetején termikus és fotovoltatikus napelemek lesznek telepítve, melyek biztosítják a környék közvilágítását is.

Függőleges „farm-tornyok”

A meglehetősen futurisztikus látványt keltő függőleges farm-tornyokon, mezőgazdasági farmok és konyhakertek lesznek kialakítva, ahol biogazdálkodás folyik majd.

„Mangrove tornyok” – a zöld felhőkarcolók
A mangrove tornyok Párizs egyik legforgalmasabb pályaudvara, a Gare du Nord fölé épülnének. A zöld felhőkarcolókban irodák, szállodák is helyet kapnak majd a lakások mellet. A pályaudvar peronjaira piezoelektromos érzékelők kerülnek, melyek energiát termelnek, miközben sétálnak rajta az emberek, a zöld tornyok homlokzata pedig egy foto-elektrokémiai borítást kap.

Lakott „híd-tornyok”
A lakott „híd-tornyok” a város keleti és nyugati partjának összeköttetését szolgálják a tölcséres ikertornyokkal. A környezetbarát zöld hidak, melyek a folyó kinetikus energiáját hasznosítják a pozitív energiatermelésre, nem bocsátanak ki szén-dioxidot és nem termelnek hulladékot, egyúttal Párizs ingatlan válságára is egy alternatív megoldást kínálnak.

Kapcsolódó tartalom:franciaország ökoház párizs Vincent Callebaut

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Otthon

A lakosság egyre inkább korszerűsít

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

4 hét telt el a létrehozás óta

2022-08-27

Szerző:

Dalma

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt.

A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést.

Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek. A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

mti

Tovább olvasom