Zöldinfó
Üzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
A Mol nem látja indokoltnak extra kőolaj-tartalékok felhalmozását és vásárlását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Mol nem látja indokoltnak extra kőolaj-tartalékok felhalmozását és vásárlását, mivel a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) szerint elegendőek a hazai stratégai készletek is – tájékoztat az alternativenergia.hu. A Mol a nagykereskedelmi árait a nemzetközi jegyzésekhez és a hazai versenyjogi szabályozáshoz igazítva állapítja meg. Az elmúlt hetekben folyamatosan emelkedtek a nemzetközi jegyzésárak, a hazai piacon ez érvényesült – közölték. Hozzátették: a lakosságnak azonban nem ezt, hanem a kiskereskedelmi, töltőállomási árakat érdemes figyelnie. A Mol árazási politikájában a szomszédos országokra figyel, és ennek megfelelően a hazai üzemanyag termékárai nem drágábbak a régiós átlagnál, azok belesimulnak a szomszédos országok áraiba. Mindezzel a termékegyensúly megmaradhat és nem lesznek ellátási egyenlőtlenségek a térségben. Egyúttal kijelenthető, hogy egy-két egyedi esettől eltekintve, a hazai piaci szereplők döntő többsége a korábbi hatósági ár szintje alatt tartja az árakat – írták.
Hangsúlyozták, hogy az MSZKSZ közlése nyomán elegendőek a hazai stratégai készletek is. Mind a kőolaj mind a termékek esetében mintegy 87 napnyi készlet van, az EU által elvárt 90 naphoz képest. A fennmaradó 3 napot az MSZKSZ termékcserékkel a következő hetekben feltölti. “Ez a stratégiai készlet egyúttal lehetőséget és biztonságot ad arra is, ha az árszínvonal védelme érdekében rendkívüli kormányzati beavatkozásokra lenne szükség. Ezért a Mol nem látja indokoltnak az extra tartalékok felhalmozását és vásárlását” – fogalmazott a Mol. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter múlt pénteken a Facebook-oldalán azt írta, hogy a folyamatos visszatöltésnek köszönhetően július második hetére már 87 napnyi importnak megfelelő kőolaj- és üzemanyag-tartalékkal rendelkezik az ország, ez nagy előrelépés a március végi, 44 napos mélyponthoz képest.
A kormányváltás után első miniszteri rendeletével részben felszabadították a stratégiai készletet, hogy megőrizhessék a védett üzemanyagárakat. Azóta a piaci helyzet kedvezőbbé vált, így megkezdődhetett a tartalék gyors visszapótlása – írta akkor a miniszter. A Fidesz szerdán arra szólította fel Magyar Péter miniszterelnököt és Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, hogy védjék meg a magyar embereket az elszálló üzemanyagárakkal szemben. Azt írták, hogy ágazati nyilatkozatok szerint nem került sor az ország kőolajtartalékának visszatöltésére, így 24 napra elegendő dízel és mindössze 14 napra elegendő benzin áll Magyarország rendelkezésére, ami jelenlegi bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzetben rendkívül sebezhetővé teszi a magyar gazdaságot és kiszolgáltatottá a magyar embereket.
Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője szerdán a sajtóban azt nyilatkozta, hogy áruhiány van benzinből és gázolajból, a Magyar Szénhidrogén Készletezők Szövetségének adataira hivatkozva szerinte az látható, hogy Magyarországon problémák vannak az üzemanyagok terén.
Zöldinfó
Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.
Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.
A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.
A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.
A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
