Zöldinfó
Veszélyes anyag az utcákon: több mint ezer ember lehet érintett Szombathelyen
Azbeszttel szennyezett zúzalék került egy családiházas övezet utcáira Szombathelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az egészségkárosító anyag jelenlétét a hétfőn elkészült laboratóriumi vizsgálatok eredménye is alátámasztotta, a vizsgált mintákban az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó koncentrátumot mutattak ki – közölte a Vas Vármegyei Kormányhivatal, amely környezetkárosítás miatt rendőrségi feljelentést tett. Az ügyben tartott rendkívüli sajtótájékoztatón Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület) polgármester úgy fogalmazott: olyan egészségügyi veszélyhelyzet áll fenn, melynek elhárítása meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezért Navracsics Tibor leköszönő közigazgatási és területfejlesztési miniszterhez fordult, egyeztetett Vámos Zoltán vármegyei főispánnal és tájékoztatta Rápli Róbertet, Szombathely megválasztott Tisza-párti országgyűlési képviselőjét is, akik valamennyien segítséget ígértek a területen élő több mint ezer ember egészségének megóvása érdekében. A polgármester elmondta, az azbesztmentesítést az állami vis major keret terhére végeztetnék el, szilárd burkolattal látnák el az érintett utcákat, amelyeknek együttes hossza meghaladja a 12 kilométert, de a későbbi vizsgálatok függvényében akár szükség lehet a terület borító szennyezett kavicsréteg felszedésére, elszállítására is, ami jelentősen megnövelné a költségeket – írja az alternativenergia.hu.
Hozzátette, ha szükséges, átmeneti megoldásként az önkormányzat saját költségvetése terhére, éven belüli számlahitel felvételével teremtené elő a szükséges pénzt, hogy a helyzet mielőbb megoldódjon. Orbán István, a Vas vármegyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta: sajtóértesülések szerint Ausztriában, Burgenlandban korábban magas azbeszttartalom miatt négy bányát is bezártak, gyanújuk szerint ezek egyikéből származhatott a szennyezett zúzalék, de kérdéseikre eddig osztrák oldalról még nem érkezett válasz, így nem tudják azt sem, hogy hová kerülhetett még a szennyezett anyagból. Emlékeztetett arra, hogy az osztrák határhoz közeli Bozsokon, egy parkoló építése során – a bevizsgáltatott mintából – szintén azbesztszennyeződést mutattak ki, erre felfigyelve vizsgáltatta meg egy Oladi lakos a háza előtti utcán elterített zúzalékot.
Miután a mintákban kimutatott erősen egészségkárosító anyag a megengedett határérték többszöröse, környezetkárosítás miatt rendőrségi feljelentést tettek. Nemény András polgármester jelezte, hasonló tartalmú feljelentést tervez ő is. Jelinek Endre, a Szombathely-Olad Plató Viziközmű Társulás elnöke elmondta: a kavicsréteget még 2019-ben terítették az útra, a megvásárolt anyag mellé olyan igazolást, számlát kaptak, hogy az mindenben megfelel az előírásoknak, ezért nem is feltételezték, hogy az veszélyes lehet. A kavicsréteg útalapnak készült, amit később szerettek volna leaszfaltozni, jelenleg ugyanis több építkezés is zajlik a területen, nehézjárművek összetörnék az aszfaltot, illetve egyelőre a pénzük sincs még együtt a burkolat megépítésére. Király Ildikó Vas vármegyei tisztifőorvos a sajtótájékoztatón elmondta: a mikroszkopikus méretű, hajszálszerű rostokból álló azbeszt okozhat megbetegedést, ha valaki rendszeresen belélegzi, esetleg olyan környezetben él, ahol ez az egyébként természetes ásvány nagy koncentrátumban fordul elő és jut a levegőbe. Ilyen lehet egy utca, ahol a járművek kerekei felaprítják az anyagot és felkeverik a port, ami a cipőn, a ruházaton, vagy a háziállatok szőrén bekerülhet a lakásokba is. Ezért fontos a környezet tisztántartása, a nedves takarítás, illetve szeles, száraz időben a szellőztetés kerülése.
Zöldinfó
Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.
A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.
A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.
A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.
A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.
Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.
Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.
Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
