Zöld Közlekedés
Vettel visszatér, de ezúttal szintetikus üzemanyaggal környezettudatosan nyomul majd a legendás autókkal
Sebastian Vettel egy angliai fesztiválon vezet majd, ahol a fenntarthatóság fontosságára is felhívja a figyelmet.
A négyszeres Forma-1-es világbajnok Sebastian Vettel lesz az idei angliai Goodwood Festival of Speed főszereplője – számol be a Formula1New. A visszavonult versenyző több legendás autót is vezet majd a rendezvényen.
Ez lesz a német első fellépése a fesztiválon 2012 óta, akkor a 2011-es Red Bull RB7-es versenyautót vezette egykori csapattársa, Mark Webber oldalán, a kocsival 2011-ben bajnoki címet szerzett. Idén a fesztivált júliusban 13-16. között tartják, Vettel szereplése valójában egy rendkívül jelentős esemény, mivel a 35 éves versenyző minden egyes futamán szintetikus üzemanyagot fog használni, amivel a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet.
A szintetikus üzemanyagok használatával Vettel a motorsport fenntartható jövőjét próbálja előmozdítani. A korábbi pilóta évek óta hangoztatja a zöld megközelítés fontosságát, miközben környezetvédelmi aktivistaként is tevékenykedik.
Az egykori Aston Martin-, Ferrari- és Red Bull-sztárt rajongók ezrei buzdítják majd a fesztiválon. Vettel várhatóan a szenzációs 15 éves F1-es karrierjének autóit fogja irányítani, a kocsikkal négy világbajnoki címet és 53 futamgyőzelmet szerzett, ezzel jelenleg a harmadik helyen áll a Formula-1-győztesek örökranglistáján.
Emellett a német ex-versenyző saját gyűjteményéből is vezet majd néhány autót, köztük Ayrton Senna 1993-as McLaren MP4/8-asát, valamint Nigel Mansell Williams FW14B-jét. Vettelnek a motorsport fenntarthatóbbá tételére irányuló törekvésének tiszteletére a Goodwood bejelentette, hogy a fesztiválon az autók 20 százaléka hidrogénnel, elektromos energiával vagy szintetikus üzemanyaggal működik majd.
Az egykori F1-es pilóta minden bizonnyal izgatott, hogy ismét részt vesz a fesztiválon, miközben alig várja, hogy bemutathassa a fenntartható üzemanyag hatékonyságát. „Nagyszerű, hogy ennyi év után visszatérhetek Goodwoodba” – mondta Vettel, hozzátéve, alig várja, hogy beülhessen a legemlékezetesebb autói volánja mögé, amelyek fenntartható üzemanyaggal fognak futni az érintett hétvégén. „Szenvedélyes versenyző vagyok, és fontos számomra, hogy ma és a jövőben is élvezzük az ikonikus versenyautókat, de mindezt felelősségteljes módon tegyük” – emelte ki.

Zöld Közlekedés
Az autók egyre okosabbak, mégis, mi hiányzik ahhoz, hogy kizárólag önvezető járművekkel közlekedjünk?
Az autonóm járművek megjelenésével feltárult egy olyan jövő képe, amelyben már nem lesz szükség emberi sofőrökre, és kizárólag „önvezető” autók közlekednek az utakon.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
De megvalósulhat-e mindez, miért van egyáltalán szükség az önállóan gondolkodó autókra, és hogyan javíthatnák az összekapcsolt autonóm járművek a közlekedés hatékonyságát? A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője most elmagyarázza, hogyan kell elképzelnünk mindezt. Tíz közlekedési balesetből kilenc emberi tényezőre vezethető vissza: lassú reakcióidőnk, szétszórt figyelmünk vagy hirtelen, rossz döntéseink végzetes következményekkel járhatnak. A számítógépek ezzel szemben nem fáradnak el, nem mobiloznak vezetés közben, ráadásul gyorsabban, pontosabban is reagálnak, mint az emberek.
Az autonóm járművek így jelentősen javíthatnak a közlekedés biztonságán, ugyanakkor fejlesztésüket más tényezők is indokolják: lerövidíthetik az utazási időt és csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal mérsékelve a környezeti terhelést is. Ehhez azonban önmagában kevés egy-egy önvezető autó, mert az igazán nagy áttörést az jelenthetné, ha ezek a járművek egymással folyamatos kapcsolatban állva közösen gondolkodnak és cselekednek. Így a hibás emberi döntések helyett pontos információkra épülő, gyors, összehangolt reakciók születhetnek az utakon.
Így gondolkodnak együtt az autonóm járművek
Az önvezető autók kommunikációja kétirányú: egyrészt a különféle szenzorokkal (pl. radarokkal, kamerákkal) észlelik a környezetüket, másrészt folyamatosan információt adnak a környezetüknek, azaz a többi autónak is. A közlekedési információk pedig szintén kétféle módon terjedhetnek: központosított formában, amikor minden jármű egy közös rendszerből kapja meg az adatokat, és elosztott módon, amikor a járművek közvetlenül egymással osztják meg az információt, azaz „a szomszédaikkal beszélgetnek”.
Képzeljünk el például egy olyan helyzetet, amikor az előttünk haladó jármű hirtelen fékez, a miénk pedig erre azonnal reagál. Ha a közelben lévő összes autó megkapná ezt az információt, egyszerre lassíthatnának le, ezzel pedig megelőzhetnék nem csak a balesetek, hanem a dugók kialakulását is, csökkentve ezzel az autók felesleges üzemanyag- vagy energiafelhasználását. Az ilyen és ehhez hasonló forgalmi helyzetek megoldásával az autonóm járművek teljesen átformálhatják a közlekedést – rengeteg hétköznapi bosszúságtól megkímélve a résztvevőket.
Az autók közötti ilyen jellegű közös gondolkodásra akkor kerülhet sor, ha minél több autonóm jármű, és minél kevesebb kiszámíthatatlan reakciójú emberi sofőr vesz részt a közlekedésben – magyarázza Gáspár Péter professzor, HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője.
Ez azonban nyilván nem azt jelenti, hogy ha holnap mindenki önvezető autóba ülne át, azonnal torlódások nélkül, gyorsabban közlekedhetnénk.
Mindennek a kulcsa a kommunikáció
Gáspár professzor szerint például ahhoz, hogy az utazásra fordított idő csökkenjen, az egész közlekedési rendszert át kell tervezni, ami rendkívül komplex feladat. A járműkommunikáció ugyanis jóval több annál, mint hogy az autók adatokat cserélnek egymással. Az önvezető járművek nemcsak a körülöttük haladó többi autó mozgását érzékelik, hanem kapcsolatban állnak a közlekedési infrastruktúrával is – például a lámpákkal, gyalogátkelőhelyekkel és jelzőtáblákkal – a gyalogosokkal és kerékpárosokkal, az utasok eszközeivel, például okostelefonokkal, valamint a világhálóval is, amelynek segítségével akár távoli járművekkel is adatot cserélhetnek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy önvezető autónak nemcsak azt kell azonnal érzékelnie, ha előtte hirtelen fékez egy másik jármű, hanem azt is, ha pirosra vált a lámpa vagy ha egy gyalogos lelép a zebrára. Fel kell ismernie a telefonunkon beállított úti célt, és biztonságosan el is kell minket juttatnia oda. Ehhez azonban folyamatos, valós idejű kommunikációra van szükség – nemcsak a közelben lévő járművekkel, hanem a hálózaton keresztül akár távolabbi autókkal is. Csak így lehet összehangolni a forgalmat, elkerülni a torlódásokat és optimalizálni a közlekedést.
A közlekedésben minden tizedmásodperc számít, az autonóm járműveknek ezért minden helyzetben azonnal kell reagálniuk. Ennek az elméleti, műszaki szabályozási kereteit már évek óta kialakították. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakorlatban is széles körben alkalmazhatók legyenek, összehangolt nemzetközi döntésekre, szabályozói jóváhagyásokra és az infrastruktúra tényleges kiépítésére van szükség – mutatott rá a professzor- Nem beszélve arról, hogy a közlekedés gördülékenysége és biztonsága érdekében mindezek a rendszerek egyszerre, valós időben és zavartalanul kell, hogy működjenek. Kollégáink kutatással, modellezéssel, szimulációval és teszteléssel járulnak hozzá ahhoz, hogy az önvezető autók garantált, stabil teljesítményt nyújtsanak ezeken a területeken – tette hozzá.
Bár az önvezető járművek önmagukban már most lenyűgöző technológiai teljesítményre képesek, a valódi áttöréshez nem az egyes autók tudása, hanem a járművek és rendszerek közötti, valós időben zajló, többszereplős együttműködés finomhangolása szükséges – és mint látjuk, ez sokkal bonyolultabb feladat, mint egy- egy autót önálló döntéshozatalra tanítani.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Az amerikai vámok negatívan hatnak a német járműipar üzleti hangulatára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A költési időszakban végzett települési fa- és bokroskivágások különösen károsak