Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Várhatóan október végéig átfogó jelentést készít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a JÉGER jégkármérséklő rendszer működéséről, annak környezeti és egészségügyi hatásairól, valamint arról, hogy lehet-e szerepe az aszály mértékének alakulásában – közölte Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Telex.hu-nak adott interjúban. A miniszter kifejtette: a HungaroMet adatai alapján statisztikailag nem igazolható, hogy a rendszernek a jégkármérséklésben komoly hatása lenne – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A felülvizsgálatot gazdasági szempontok is indokolják, ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rendszert 2,5 milliárd forintból működtette, az Agrárminisztérium támogatásával és a gazdák tagdíjaiból. A költségszerkezet felülvizsgálata alapján azonban kiderült, hogy ez 1,9 milliárd forintból is megvalósítható – tette hozzá.

“Szeretnénk a hitviták világából kiszabadítani a kérdéskört, szeretnénk megvizsgáltatni, hogy ez pontosan hogyan működik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jégkármérséklő rendszer működtetése nem az agrárkamara kompetenciája és nem is a minisztérium feladata, hogy ehhez a finanszírozásnak egy jelentős részét előteremtse. Szólt arról is, hogy az előző kormány alatt nem készült megfelelő agrárstratégia az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásra. Milliárdokat költöttek tanulmányokra a szükséges vízügyi beruházásokról, de végül ezekről nem születtek kormányzati döntések, pedig az uniós források rendelkezésre álltak.

A miniszter szerint a magyar agráriumot az aszály mellett a kedvezőtlen világpiaci és európai gazdasági környezet is sújtja, továbbá jelentős az energiahatékonyságban is a lemaradás. A bejelentett aszálykárok már most nagyobbak, mint a történelmi 2022-es aszály idején, és szinte valamennyi ágazatot érintik. Az ország jelentős részén a klimatikus viszonyok már a félsivatagi körülményekhez közelítenek, ezért a mezőgazdaságnak alapvető alkalmazkodásra van szüksége – tette hozzá.

Sok helyen a szántóföldi növénytermesztés helyett gyepgazdálkodásra, erdőtelepítésre vagy magasabb hozzáadott értékű kertészeti kultúrákra lehet szükség, továbbá jelentős problémát jelent a talajok túlművelése, ezért a talajművelési gyakorlat átalakítása is kulcsfontosságú – sorolta. A gazdálkodók alkalmazkodását a támogatási rendszer átalakításával is ösztönöznék. A következő uniós támogatási ciklusban a forrásokat jobban hozzá akarják igazítani a vízmegtartáshoz és a fenntarthatóbb művelési módokhoz.

Idén eddig 1,8 millió köbméterrel több vizet juttattak ki a tájba, mint 2025-ben, annak ellenére, hogy a Duna és a Tisza vízhozama is jelentősen kisebb volt – közölte. A hosszabb távú megoldás részeként a csatornahálózat vízelvezető funkcióját vízmegtartó funkcióval egészítenék ki, és átfogó vízgazdálkodási terv készül. A miniszter az új génszerkesztési technológiákról (NGT) azt mondta: azok lehetőséget teremthetnek az aszálytűrőbb növények gyorsabb nemesítésére, miközben Magyarország GMO-mentességének fenntartását továbbra is fontosnak tartja. Szerinte az NGT szabályozása még nem tekinthető lezártnak, az uniós szabályozás részleteinek kialakítására még két év áll rendelkezésre, ezért a magyar álláspont kialakítása is folyamatban van.

A Gallicoop beruházására korábban megítélt 33 milliárd forintos támogatás visszavonásáról elmondta, hogy az uniós elvárás a tulajdonosi struktúra átláthatósága. A támogatás összege jelentős a korábbi élelmiszeripari feldolgozók beruházási támogatási programjához képest, amelyen egy cég 5 milliárd forintra pályázhatott. A miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) működő, júliusban megszüntetett Jövő Nemzedéke Földje Alapítványról elmondta, hogy ebben három olyan cég is van, amely önállóan is megállja a helyét és önfenntartó, míg Mezőhegyes mintagazdaságként és oktatási központként funkcionálhat. Az agrároktatásról szólva elmondta, nagy szükség van használható tudásra és a tudásmegosztásra, ebben a megújult agárkamarának is fontos szerepe van. A kekvaként működő és az oktatási tárca alá tartozó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet is várhatóan átvilágítják – jegyezte meg.