Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kitermelés indul – új koncessziók erősítik Magyarország energiabiztonságát

Magyarország energiaszuverenitását és a magyar fogyasztók ellátásbiztonságát a lehető legnagyobb arányban a hazánkban elérhető forrásokra érdemes alapozni.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A belföldi kitermelés fokozása érdekében öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat tavaly ősszel az Energiaügyi Minisztérium (EM). A márciusban eredményesen lezárult eljárások alapján már a koncessziós szerződéseket is megkötötték Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területekre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Mint ismertették, a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony és környezetkímélő kiaknázása megerősíti Magyarország energiaszuverenitását, az ellátás biztonságát. A legalább húsz évre szóló szénhidrogén koncessziók megadásáról március végén döntött az energiaügyi miniszter. Hatvan és Kiskőrös területeken önállóan a Mol Nyrt., Buzsák és Tamási területeken az olajvállalat és a Turkish Petroleum Overseas Company Ltd. együttes pályázóként, Csongrádon a HHE Group Kft., Kiskunhalasnál pedig a CanCambria Hungary Kft. foghat hozzá a kutatáshoz, találat esetén kitermeléshez. A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül lehetett megkötni a szerződéseket. A határidőt hosszabbítás nélkül tartva ez két esetben már április végén, a fennmaradó helyszínekre pedig június közepéig megtörtént – közölték.

A tárca tájékoztatása szerint 2013 és 2019 között hét hasonló eljárást folytatott le a jogelőd minisztérium. A korábban megkötött szénhidrogén és geotermikus energia szerződések összesen több mint 30 területre szóltak. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, a pályázati lehetőség érdemben élénkítette az iparági beruházásokat. Jelezték: az Energiaügyi Minisztérium a legutóbbi kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi. Tavaly az éves fogyasztás több mint ötödét kitevő mennyiséget, közel 1,9 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a magyarországi mezőkből. A kőolajkitermelés pedig húsz év után először múlta felül ismét az 1 millió tonnát 2024-ben. Az idei első negyedévben a földgáz esetében kis többlettel megismétlődött a tavalyi azonos időszak teljesítménye. Kőolajból mintegy ötödével emelkedett a mutató, kevesebb mint 250 ezer tonnáról majdnem 300 ezer tonnára. A koncessziós eljárások lehetőséget teremtenek arra, hogy a szénhidrogének esetében tovább csökkentsük az importkitettségeket. A fokozódó belföldi kitermelés növeli a hazai fogyasztók energiaellátásának biztonságát – áll a tárca közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák