Zöld Energia
A jövő az energiatárolásé – több ezer háztartás és elektromos jármű juthat stabil áramhoz
Az energiatárolásé lesz a következő évtized – hangsúlyozta az energiaügyi miniszter.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A következő évtized Európában és Magyarországon is az energiatárolásról szól majd – hangoztatta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei Sopronkövesden, az MVM Csoporthoz tartozó MVM Zöld Generáció Zrt. projektindító rendezvényén – írja az alternativenergia.hu. A társaság több mint 3 milliárd forintos beruházással 22 MWh kapacitású villamosenergia-tároló telepítését tervezi Sopronkövesd-Nagylózs melletti szélerőműparkja közelében. A fejlesztést – amennyiben a támogatást valóban le tudják hívni – az Európai Unió 1,3 milliárd forinttal támogatja, a beruházáshoz szükséges uniós részt egyelőre a kormányzat előlegezi meg. Lantos Csaba elmondta: Magyarország tavaly egy független felmérés szerint világelső volt a napelemekkel történő megújuló energiatermelésben, a felhasznált villamos energia 25 százalékát napelemekkel állítottuk elő. Jelenleg 8 ezer megawattnyi a magyar napelemes termelési kapacitás, ami folyamatosan bővül. Közölte: tavaly májusban már 2600 MW-nyi elektromos áramot exportált Magyarország, ami azonban nem volt igazán jó üzlet, mert az energiapiacon általában a szép napsütéses napokon negatív áramárak alakultak ki, ilyenkor pedig a termelőnek kell fizetnie az átvételért. Erre a megoldást a miniszter szavai szerint az energiatárolók létesítése jelenti, ami lehetővé teszi, hogy a megtermelt és eltárolt energiát olyankor használjuk fel vagy adjuk el, amikor nagy rá az igény.
Hozzátette: az akkumulátorok egyelőre nem oldják meg a nagy szezonális ingadozás problémáját, télen a napenergiából megtermelhető áram mennyisége a töredékére csökken, de jöhetnek újabb technológiák, amelyek képesek lesznek eltárolni az energiát. Addig is Magyarország öt nagy gáztárolója oldja meg a helyzetet, amelyekbe a magyar éves fogyasztás háromnegyedét lehet eltárolni – hangsúlyozta a miniszter. Ezt részben fűtésre, részben pedig nagy gázturbinákban elégetve elektromos áram termelésére fordíthatjuk, ami növeli a paksi atomerőmű által biztosított áramellátás biztonságát – magyarázta. Lantos Csaba előadásában szólt arról is, egy olyan ágazatban, mint az energetika, továbbra is hosszú időtávokban kell gondolkodni. “Magyarország érdekeiből kell kiindulnunk, és ezeket alapul véve kell gondoskodnunk a magyar családok és a vállalkozások energiabiztonságáról, a megfizethető energiaárakról” – hangoztatta. Hozzátette: jól látszik, hogy azok az országok – mint Magyarország is -, amelyek már korábban is a saját érdekeik szerinti politikát követtek, jobban tudtak alkalmazkodni az új helyzetekhez. “Ennek is köszönhető, hogy a hazai fogyasztók ellátása változatlanul biztonságban van, meg tudtuk védeni és meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést is” – mondta.
“A cél az, hogy az élre törjünk az országok között a zöldenergia-termelésben és -tárolásban, valamint a zöld gazdaságra való áttérésben, az eddig elért eredmények kiugróan jók” – fűzte hozzá a miniszter. Kitért arra, hogy Magyarország elsősorban a napelemek révén, de a szélerőművekkel együtt már 8300 megawattnyi időjárásfüggő megújuló energiatermelési képességgel rendelkezik. Amennyiben megvalósul a még kint lévő 3500 megawattnyi napenergia termelésére képes kiserőmű is, 2030-ra elérhetjük a 12 ezer megawattnyi kapacitást, ehhez a mennyiséghez már szükség van a tárolókra is – mondta. Ismertetése szerint a hazai napelemes kapacitás az elmúlt öt évben emelkedett meg jelentősen, 2022-ben volt az első év, amikor ezer megawattot meghaladó volt a bővülés, volt év amelyben a növekedés 1600 megawattot meghaladó volt, és várhatóan idén is meglesz az ezer megawatt növekedés. Több mint háromszázezer háztartásban van napelem, ami elmondása szerint “óriási eredmény”, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország áramimportja és ezzel együtt energia kitettsége érezhetően csökkent. Szólt arról is, hogy a Napenergia Plusz Program keretében 21 ezer háztartás szerződött arra, hogy napelemet tesz fel a házának tetejére, ebből több mint 11 ezer háztartásban már megvalósult a beruházás, nagy részükben a napelemes rendszerhez tároló akkumulátor is kapcsolódik.
Hozzátette: fontosnak tartja, hogy a régi technológiával épült családi házakat minél nagyobb arányban szigeteljék, ennek támogatására most indulnak programok. A projekt ismertetésén elhangzott: a Sopronkövesden a jövő áprilisig felépíteni kívánt 22 MW/h-ás hálózati tárolóban egy feltöltéssel eltárolt energia elegendő lenne egymillió okostelefon feltöltéséhez, vagy 400 elektromos autó feltöltéséhez. Fedezhetné 3300 háztartás napi villamos energia felhasználását, de akár elegendő 25 ezer led fényforrás üzemeltetéséhez 100 órán át, illetve pár éjszakán keresztül működtethetné akár egy közepes város közvilágítását is.
Zöld Energia
Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.
A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.
A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.
Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaEsküvői álmok okosan – így tervezzetek a nagy napra pénzügyileg is
