Zöldinfó
A jövő anyagtervezése: hogyan formálja a biodesign az ipart és a városokat
Future Materials: ahol a fenntartható innováció találkozik a kreatív anyagkutatással.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Micélium, biokompozitok, bioreceptív anyagok – nem egy utópisztikus világ anyagairól van szó, hanem olyan a körforgásos gazdaságba illeszthető matériákról, amelyekkel már ma is dolgozhat egy tervező. De hogyan lehet őket az ipari termelésben bevetni, mi hasznuk van a városfejlesztésben, mit kezdünk a nagyipari melléktermékekkel – számos kérdés, melyre a Future Materials (A jövő anyagai) konferencia idei kiadása válaszol – írta meg az alternativenergia.hu. A program ismét közös gondolkodásra hívja az ipari és az akadémiai szférát, kiemelkedő nemzetközi szakembereket vonultat fel, és nem lesz hiány az izgalmas workshopokban sem! A fókuszban ezúttal a körforgásos gazdaság anyagai, az anyagkutatási innovációk társadalmi felelőssége, az anyagtudomány jövőformáló dimenziói állnak, a konferencia a körkörösség témáját négy különböző szinten közelíti meg. A Synergy with Flora and Fauna szekció több-mint-emberi perspektívából vizsgálja a design új lehetőségeit, az emberközpontúság helyett az ökológiai egyensúly, a planetáris egészség szempontjai kerülnek a középpontba. A Circular Seeds track előadásaiban a fókusz az anyag egyedi viselkedésén van, és azon, hogyan alkalmazkodik ehhez a tervező a formaalakítás során. A Linking Academy & Industry szekció az akadémiai innováció és az ipari alkalmazás között épít hidat, bemutatja a körkörös anyagtechnológiai tervezés lehetőségeit a digitálisan vezérelt, gépi alapú és ismételhető folyamatok tekintetében. A Circular Scalability track pedig rendszerszintű példákon keresztül vizsgálja, mi működik és mi nem, amikor a körkörösséget skálázható ipari folyamatokba illesztjük.
A konferencia programjában több izgalmas előadó is a maker kultúrából indult, és mára a design és az ipar meghatározó alakjává vált. Davide Gomba legendás Arduino-szakértő és az első olasz Fablab létrehozásával vált a nemzetközi maker-mozgalom hősévé, míg Bas van Abel a Waag Society-ből és a DIY elektronikából kiindulva alapította meg a Fairphone-t, az otthon javítható és upgadelhető mobiltelefont, amely a körforgásos technológiai ipar emblematikus terméke lett. Kristina Andersen (TU Eindhoven) és Kovács József (MOME) a digitális kézművesség és a közösségi kísérletezés képviselői, Gerstenkorn Amália pedig a Z generációt képviseli, maker szemléletet adva a digitális gyártáshoz. Munkásságuk jól mutatja, hogyan vált a maker szemlélet a közösségi műhelyekből kiindulva a fenntartható innováció és az ipari megoldások kulcsfontosságú mozgatórugójává.
Az esemény vendége lesz a Pan-Projects társalapítója, Kazumasa Takada az ipari melléktermékek kísérleti újrahasznosítását kutatja, nemrég a WIRED magazin vendége volt Japánban és a regeneratív design potenciáljáról beszélt a várostervezésben. Érkezik a szomszédos Szlovákia kiemelkedő designere Vlasta Kubušová, a német design nagydíjas Crafting Plastics! Stúdió társalapítója, aki az idén két kollégájával megalapította a Better Matter stúdiót Hollandiában, a Design Academy Eindhovenben. Az anyagtervező, kutató és oktató a designvezérelt anyagtervezés egyik követeként a design, az anyagtudomány és a fenntartható innováció határterületein fejleszt a játékoktól a belsőépítészeten át a gasztroterületig használható körkörös anyaghasználati gyakorlatokat.
Számos előadó tevékenysége a bioanyagok és mikroökoszisztémák körül forog. Ilyen az olasz Barbara Pollini az Aalto Universityről, aki a biodesign szemszögéből mutat rá a lassú, helyi és regeneratív folyamatok jelentőségére, az életképes ökoszisztémák városi környezetben való kialakításának fontosságára. Előadásán túl Minimum Viable Ecosystems címmel workshopot is tart, amely a biodiverzitást támogató, bioreceptív szobrok, installációk, felületek létrehozásának módját ismerteti meg a résztvevőkkel. Az egyetem vendége lesz a brazil Rebeca Duque Estrada, aki jelenleg a Stuttgarti Egyetem (ICD) kutatója és szálas kompozit anyagokat alkalmazó hibrid rendszerfejlesztéssel, a gyártás automatizálásának különböző módjaival foglalkozik, különösen természetes rostok és faanyagok kombinációját illetően. A gyakorlati fókuszt erősíti a Studio Nima is, amely workshopján a terület innovációinak skálázási lehetőségeit járja körbe, vagyis azt, hogyan juthatnak el a legfrissebb bio-anyagfejlesztések a laborból a piaci környezetbe.
Aki az anyagfejlesztés legendás alakjaira kíváncsi, annak szól Chris Lefteri, a Materials for Design és a Making It szerzőjének előadása; a nemzetközi szaktekintély újabb és újabb kiadásban megjelenő bestsellereivel évtizedek óta formálja a tervezők gondolkodását arról, hogyan lehet az anyagokat aktív folyamatalakítóként kezelni, mit mire és hogyan érdemes használni az ipari terméktervezésben. Munkáiban részletesen megszólít minden anyagot a fától a műanyagig, és azok felületkezeléséről is kimerítően ír. A kanadai Ron Wakkary professzor az anyagokról a spekulatív design dimenzióiban gondolkodik, a több- mint-emberi tervezés elismert kutatója, aki munkáiban az emberközpontú design határainak újragondolását és a technológia, az ökológia, valamint a spekulatív gondolkodás összekapcsolását vizsgálja. Nem csak a Simon Frazer Egyetem oktatója, de az Everyday Design Studio alapítója is, utóbbi az interakciótervezésre és kutatásra fókuszál.
Az építőipar anyagairól is szó esik majd: professzor Philippe Block (ETH Zürich) például a fenntartható betonépítésről osztja meg legújabb kutatásait, Losonczi Áron építészmérnök pedig világszabadalmáról, az első fényáteresztő betonanyag, a Litracon további fejlesztési irányairól beszél majd. A Future Materials konferecia idén a Budapest Design Week hivatalos programjának része, kapcsolódó műhelyeivel, kiállítással a régióban egyedi lehetőséget kínál a körkörös gazdaság és az anyagok iránt érdeklődőknek arra, hogy korszerű ismereteket szerezzenek a témában. A szakmai esemény minden érdeklődőt vár, az előadásokon, panelbeszélgetéseken keresztül új alapokra helyezhetjük viszonyunkat a minket körülvevő anyagokkal, a természetre nem csak nyersanyagforrásként, hanem olyan partnerként tekinthetünk, amelynek igényeit a bolygó egyensúlya érdekében figyelembe kell venni.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
