Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ársapkával védi a lakossági gázárat a román kormány

Romániában további egy évig fennmarad a lakossági gázár hatósági korlátozása.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Elfogadta a román kormány a lakossági gázár hatósági korlátozásának meghosszabbításáról szóló sürgősségi rendeletet, így a háztartásoknak a következő 12 hónapban is az ársapkával védett, kilowattóránként 31 banis (23,5 forint) árat kell megfizetniük az energiahordozóért – írja az alternativenergia.hu. A kormányfő szerint a fekete-tengeri gázmező kiaknázásának megkezdése révén 2027-ben Románia megduplázza földgáztermelését, és képes lesz saját fogyasztását belföldi forrásokból fedezni. Jelenleg Románia a felhasznált földgáz egyharmadát importálja. Bolojan szerint a kínálat 2027-ben esedékes növekedése lesz a legjobb pillanat a gázárliberalizációra.

A földgáz árplafonjának meghosszabbításakor szempont volt az inflációs nyomás féken tartása, illetve a lakosság megvédése az iráni konfliktus kapcsán megemelkedett világpiaci árak drágító hatásától – magyarázta a kormányfő. A csütörtökön elfogadott sürgősségi kormányrendelet nem érinti az ipari fogyasztókat, a 2022-ben bevezetett ideiglenes, de rendre meghosszabbított árplafont csak a lakossági, valamint a távhőtermelésre használt gáznál tartják fenn 2027. március 31-ig. A bukaresti kormány becslése szerint a lakossági gáz árplafonjának megőrzése, a piaci ár és a szabályozott ár közötti különbség kompenzálása mintegy 3 milliárd lejes (227 milliárd forint) terhet jelent a következő 12 hónapban a román állami költségvetés számára.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák