Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

165 hektárnyi természet: élőhely-rekonstrukció és oktatás a Nagyberek szívében

A vizes élőhelyek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb, de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A fejlesztés célja, hogy az Ordacsehi-berek, a Balaton délnyugati térségének egyedülálló, titokzatos mocsárvilága megőrizze természeti értékeit, valamint a szemléletformálás és környezeti-nevelés magasabb színvonalú legyen és a kor követelményeinek megfeleljen – közölte az alternativenergia.hu. Az államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy Fonyód joggal vált híressé mocsaras területeiről, az ide látogatók igazi természeti kincsekre bukkanhatnak, számos ritka és védett növény- és állatfaj él itt. Ezek között olyan különlegességek is találhatók, mint a lápi csalán, a mocsári tőzegpáfrány és különböző orchideafélék. Az állatvilág is rendkívül gazdag: a lápi szitakötőtől és a mocsári póctól kezdve a réti csíkon és a mocsári békán át egészen a mocsári teknősig és a nagykócsagig számtalan faj talál itt otthonra. A cigányréce és a rétisas is ezen a mocsaras területen találja meg ideális élőhelyét – sorolta Rácz András.

Kifejtette, hazánk mindig élen járt a vizes élőhelyek védelmében, ezt a most induló 435 millió forint értékű uniós fejlesztés is tovább erősíti. A KEHOP Plusz projekt keretében megvalósuló Berek Világa Látogatóközpont fejlesztése a kor követelményeinek megfelelően fogja népszerűsíteni a Nagyberek világát. A beruházás részeként az Ordacsehi-berekben csaknem 165 hektáron egy olyan mintaterületet hoznak létre, amely a megkezdett élőhely rekonstrukciók mellett, a hagyományos állattartás segítségével biztosítja a terület hosszú távú fenntartását és természeti értékeinek megőrzését – ismertette. A fejlesztések után a látogatóközpont lehetőséget nyújt majd például 1-1,5 órás sétára a kilátópontokkal, megfigyelőhelyekkel, pihenőhelyekkel ellátott tanösvényen a Berekben, valamint a kiállítás és a főépület közvetlen közelében kialakításra kerülő kültéri fogadótér, játszótérrel és akadálymentes ösvénnyel további 1-2 óra tartalmas eltöltését teszi lehetővé a látogatók számára.

A terület alkalmas helyszínné válik szabadtéri környezeti-nevelési foglalkozások megtartásához is. A program a Natura 2000 élőhelyek megőrzését szolgáló gazdálkodási gyakorlat bemutatását, oktatását célzó, szemléletformáló kiadványokkal és rendezvénnyel is erősíteni fogja a helyi lakosság és a gazdálkodók természetvédelem iránti elköteleződését – hangsúlyozta Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák