Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

2 év alatt megtérülhet a napelemes rendszerünk?

Létrehozva:

|

A jelenlegi energiárak kellett nem elképzelhetetlen, hogy két év alatt is megtérülhet a napelemes beruházás állítja egy hazai napelem telpítőcég.

Lendületet kapott a napelemes rendszerek iránti kereslet Magyarországon a rezsicsökkentés módosításának hatására – állapította meg az Optimum Solar Home System Kft. A forgalmazó cég eljuttatta az MTI-hez féléves értékelését, amelyben megállapítja: még a magasabb euróárfolyam következtében tapasztalható árnövekedés és a meghosszabbodó várakozási idő mellett is érdemes belevágni a napelemes beruházásba, amelynek megtérülése támogatások nélkül is kedvező.
Közleményében a cég emlékeztet arra, hogy Magyarországon a napenergia-hasznosítás lakossági szegmense eddig is kiemelkedően teljesített az elmúlt években: míg 10 évvel ezelőtt a beépített lakossági kapacitás (hmke – háztartási méretű kiserőmű) 8 megawatt volt, addig 2021 utolsó negyedévében már elérte a 689 megawattot. Már az Otthonfelújítási támogatás is jelentős mértékben járult hozzá a napelemek terjedéséhez, a kormány múlt heti bejelentése azonban újabb erős ösztönző – jegyezték meg.

Azóta a cég az előző év ugyanezen időszakához képest húszszoros érdeklődést tapasztal. A tájékoztatás szerint jelenleg 1,5 millió háztartás lehet érintett napelemes beruházásban, míg tavaly egész évben 75 ezer napelemes rendszer került a családi házak tetejére. A közleményben rámutatnak: a napelemekkel kapcsolatos egyik fő motiváló erő a költségcsökkentés. Akinek az áramfogyasztása meghaladja a havi 210 kilowattórát, annak önerőből is megéri a befektetés, amely a jelenlegi energiaárak mellett már két év alatt is visszahozhatja az árát – állítja a cég. Hozzáfűzi: a megtérülési idő nemrég még elérhette a 10 évet.
A cég tapasztalatai szerint a vásárlók egyre inkább a saját szükségletüknél akár négyszer nagyobb, 10 kilowatt körüli rendszereket vásárolnak. Ez arra utal, hogy a családok a későbbiekben elektromos fűtésre átállást (például hőszivattyú), egyre többen pedig elektromosautó-vásárlást is terveznek.

Advertisement

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák