Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

2 év alatt megtérülhet a napelemes rendszerünk?

Létrehozva:

|

A jelenlegi energiárak kellett nem elképzelhetetlen, hogy két év alatt is megtérülhet a napelemes beruházás állítja egy hazai napelem telpítőcég.

Lendületet kapott a napelemes rendszerek iránti kereslet Magyarországon a rezsicsökkentés módosításának hatására – állapította meg az Optimum Solar Home System Kft. A forgalmazó cég eljuttatta az MTI-hez féléves értékelését, amelyben megállapítja: még a magasabb euróárfolyam következtében tapasztalható árnövekedés és a meghosszabbodó várakozási idő mellett is érdemes belevágni a napelemes beruházásba, amelynek megtérülése támogatások nélkül is kedvező.
Közleményében a cég emlékeztet arra, hogy Magyarországon a napenergia-hasznosítás lakossági szegmense eddig is kiemelkedően teljesített az elmúlt években: míg 10 évvel ezelőtt a beépített lakossági kapacitás (hmke – háztartási méretű kiserőmű) 8 megawatt volt, addig 2021 utolsó negyedévében már elérte a 689 megawattot. Már az Otthonfelújítási támogatás is jelentős mértékben járult hozzá a napelemek terjedéséhez, a kormány múlt heti bejelentése azonban újabb erős ösztönző – jegyezték meg.

Azóta a cég az előző év ugyanezen időszakához képest húszszoros érdeklődést tapasztal. A tájékoztatás szerint jelenleg 1,5 millió háztartás lehet érintett napelemes beruházásban, míg tavaly egész évben 75 ezer napelemes rendszer került a családi házak tetejére. A közleményben rámutatnak: a napelemekkel kapcsolatos egyik fő motiváló erő a költségcsökkentés. Akinek az áramfogyasztása meghaladja a havi 210 kilowattórát, annak önerőből is megéri a befektetés, amely a jelenlegi energiaárak mellett már két év alatt is visszahozhatja az árát – állítja a cég. Hozzáfűzi: a megtérülési idő nemrég még elérhette a 10 évet.
A cég tapasztalatai szerint a vásárlók egyre inkább a saját szükségletüknél akár négyszer nagyobb, 10 kilowatt körüli rendszereket vásárolnak. Ez arra utal, hogy a családok a későbbiekben elektromos fűtésre átállást (például hőszivattyú), egyre többen pedig elektromosautó-vásárlást is terveznek.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák